Sveti Vid Dobrinjski
Sveti Vid Dobrinjski | |
A Szent Vid templom tornya | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
Község | Dobrinj |
Jogállás | falu |
Polgármester | Neven Komadina |
Irányítószám | 51514 |
Népesség | |
Teljes népesség | 64 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 215 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 07′ 39″, k. h. 14° 37′ 07″45.1276, 14.618545.127600°N 14.618500°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 39″, k. h. 14° 37′ 07″45.1276, 14.618545.127600°N 14.618500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sveti Vid Dobrinjski (olaszul: San Vito di Dobrigno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
Krk keleti részén, községközpontjától 1 km-re keletre a sziget belsejében, a Dobrinjt Šiloval összekötő út mellett fekszik.
Története
A település és temploma már Híres Dragoslav 1100-ban kelt adományleveléből ismert, melyben arról rendelkezik, hogy a Krk szigeten az általa korábban építtetett Szent Vid templom körül levő birtokából egy nagyobb területet adományoz a templom részére. Ebben a glagolita írással írt okiratban szerepel először maga Dobrinj település és plébániája is. Az okirat abban az évben íródott, mint a nevezetes baškai kőtábla az első horvát nyelvemlék. A település 1480-ig a Frangepánok uralma alatt állt, akik Velence vazallusaiként irányították a szigetet. Ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 66, 1910-ben 133 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 59 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Vid tiszteletére szentelt temploma a 11. században épített egyhajós kora román stílusú épület félköríves apszissal. A templom méretéhez képest magas és masszív harangtornya a hajó teljes szélességében a bejárat tengelyében épült. Rajta keresztül nyílik a templom bejárata. A hajót és a harangtornyot is piros zsindelytető fedi.
Lakosság
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
66 | 72 | 104 | 110 | 123 | 133 | 148 | 143 | 138 | 119 | 95 | 85 | 86 | 84 | 81 | 59 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
- Krešimir Regan, Branko Nadilo: Stare crkve u sjevernom dijelu Krka – Građevinar folyóirat 2010. évi 1. száma
- Horvátország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
- Földrajz-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap