Saršoni

Saršoni
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Viškovo
Jogállás	falu
Polgármester	Goran Petrc
Irányítószám	51216
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	1664 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	420 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 18″, k. h. 14° 24′ 33″45.38841864, 14.4091575845.388419°N 14.409158°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 18″, k. h. 14° 24′ 33″45.38841864, 14.4091575845.388419°N 14.409158°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Saršoni (olaszul: Sarsoni) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Viškovóhoz tartozik.

Fekvése

Fiume központjától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre fekszik.

Története

Az i. e. 6. századtól az illír japodok törzse élt ezen a területen. A japodok és a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok, majd a horvát nemzeti királyok uralkodtak itt. 1116-ban az isztriai területekkel együtt egészen Fiuméig az aquileai pátriárka és vazallusai a duinói grófok igazgatása alá került. 1399-ben a duinói grófok kihalása után a Walsee grófi család birtokába jutott. Területe a kastavi uradalom része volt.

A településnek 1857-ben 561, 1910-ben 596 lakosa volt. Az első világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. Fiume városához tartozott, majd 1993. április 15-e óta Viškovo község része. 2011-ben a falunak 1531 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

Ivan Matetić Ronjgov szülőháza^[4] műemlékjellegű kulturális érték, mert itt született zeneszerző, dallamíró és zenepedagógus 1880. április 10-én. Új műveinek megalkotásához az Isztria és a horvát tengerpart hagyományos zenéit vette alapul. Kompozíciói többnyire hangszeres kísérettel írt kórusművek, amelyek először alkalmazták az isztriai skálát és a népi aerofon hangszereket. Az isztriai tonalitásról szóló elméleti viták kronológiailag megelőzték a zeneszerző munkásságát, aki 1960-ban halt meg.

Jegyzetek

Források

• Viškovo község hivatalos oldala
• Viškovo turisztikai egyesületének honlapja
• A viškovoi Szent Mátyás plébánia honlapja

Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!