Vurpód
Vurpód (Vurpăr) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Vurpód |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 557295 |
Körzethívószám | 0269 |
SIRUTA-kód | 146003 |
Népesség | |
Népesség | 2778 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Népsűrűség | 38,72 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 475 m |
Terület | 71,74 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 24° 20′ 36″45.896666666667, 24.34333333333345.896667°N 24.343333°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 24° 20′ 36″45.896666666667, 24.34333333333345.896667°N 24.343333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vurpód (románul Vurpăr, németül Burgberg) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Nagyszebentől 26 kilométerre fekszik.
Fekvése
Szeben megye középső részén, Nagyszebentől 25, Medgyestől 27, Szentágotától 60 kilométerre. Nagyszeben felől a DJ 106-os, Medgyes felől a DJ 141-es megyei úton közelíthető meg.
Története
A falu területén neolitikumi, bronzkori és római kori leleteket tártak fel. Első említése 1296-ból maradt fenn Villa Heoholm néven.[2] További névváltozatai: Borcperg (1333), Burperg (1357), Burchperg (1425). Román stílusú temploma 1230-ban épült. A 16. században megerősítették és átépítették. Az északi kapunál megmaradt egy 13. századi féldombormű: életfa, egy oroszlán meg egy félig oroszlán, félig hal állat, amelyek egy háromlevelű liliom felé nyúlnak.[3]
Lakossága
1850-ben a falu 1717 lakosából 513 román, 857 német és 347 roma volt. 1992-re a 2145 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 895 román, 189 német és 1061 roma.[4]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2557 fő volt, melynek 94,45-a román és 1,49%-a német.[5] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 91,59%-a ortodox, 2,54%-a baptista és 1,29%%-a pünkösdista.[6]
Nevezetességei
A község területéről az alábbi épületek és építmények szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[7]
- a vurpódi erődtemplom (LMI-kódja SB-II-m-A-12589)
- a Nagyszeben–Szentágota keskeny nyomtávú vasút vurpódi szakaszának létesítményei (SB-II-m-B-20923.74–75)
Híres emberek
- Vurpódon született Ion Banea(wd) (1905–1939) író, politikus a Vasgárda észak-erdélyi régiójának vezetője.[8]
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1]
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Mlãditele alese ale Sfântului Ioan Botezãtorul. www.observatorul.com (Hozzáférés: 2017. december 28.)
További információk
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Képek
Kapcsolódó szócikkek
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap