Vágagyagos
Vágagyagos (1899-ig Hlinik, szlovákul Hliník nad Váhom) Nagybiccse város része, egykor önálló község Szlovákiában a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásában.
Fekvése
Nagybiccsétől 1 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.
Története
1439-ben Hlinyk néven említik először. 1440-ben Hlynnyk, 1482-ben Hlynyk 1598-ban Hlinik néven szerepel az írott forrásokban. A Hlinicky, a Marsovszky és a Zavadszky család birtoka volt. 1598-ban 27 ház állt a településen. 1784-ben az első népszámláláskor 67 házat és 392 lakost írtak össze a településen. 1828-ban 106 házában 640 lakos élt.
Vályi András szerint "HLINIK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Marsovszky Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Kotesóhoz 1/3 mértföldnyire, Bitsának filiája, földgye termékeny, erdeje, legelője, piatzozása jó."[1]
Fényes Elek szerint "Hlinik, tót falu, Trencsén vmegyében, Bicséhez 1/2 óra, a Vágh mellett: 484 kath., 251 zsidó lak., és egy synagógával. Határja termékeny. F. u. többen. Ut. p. Zsolna."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. 1945-ben csatolták Nagybiccséhez.
Népessége
1910-ben 811, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
Neves személyek
- Itt született 1744-ben Mallyó József jászó-premontrei kanonok.
- Itt hunyt el 1840-ben Csemiczky János András aljegyző, költő.
Külső hivatkozások
- Alapinformációk
- Vágagyagos Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2007. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |