Upor Tibor
Upor Tibor | |
Született | 1904. június 15. Budapest[1] |
Elhunyt | 1960. június 4. (55 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Upor Péter |
Szülei | Upor József |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1958) |
Sírhelye | Farkasréti temető (22-1-72) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Upor Tibor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Upor Tibor (eredeti neve: Ungerleider Tibor) (Budapest, 1904. június 15. – Budapest, 1960. június 4.) magyar díszlettervező, építészmérnök, érdemes művész (1958). Fia, Upor Péter (1934–1971) színész.[2]
Életpályája
Szülei: Ungerleider József (1877–1938) és Löfl Olga voltak.[3] A római képzőművészeti akadémián tanult. 1927-ben a braunschweigi műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 1927–1930 között az Új Színház díszlettervezője volt. 1930–1936 között a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. 1936–1949 között magánszínházak foglalkoztatták; 1936–1939 között a Magyar Színház tervezője volt. 1939–1952 között az építőiparban dolgozott. 1952–1960 között a Vígszínháznak, a szolnoki Szigligeti Színháznak is díszlettervezője volt.
Színházi munkájában plasztikus térkiképzésre, összefoglaló, zárt szerkesztési hatásra törekedett.
Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (22-1-72.).
Színházi munkái
- Ibsen: Kísértetek
- Molnár: A hattyú
- William Shakespeare: A makrancos hölgy
- Niccodemi: Hajnalban, délben, este
- Shaw: Szent Johanna
- Tolsztoj: Háború és béke
- Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
- Kohout: Ilyen nagy szerelem
- Ibsen: Peer Gynt
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
- Madách Imre: Az ember tragédiája
- Heltai Jenő: A néma levente
- Gorkij: Éjjeli menedékhely
- Gáspár M.: Új isten Thébában
- Cocteau: Rettenetes szülők
- Csepurin: Tavaszi áradás
- García Lorca: Bernarda Alba háza
- Vészi Endre: A titkárnő
- Németh L.: Széchenyi
- Arisztophanész: Lysistraté
Díjai
- Érdemes művész (1958)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
- Kazimir Károly: Az egyetlenegy (Film Színház Muzsika 1966. 29. sz.)
- Bőgel J.: Magyar szcenográfia a felszabadulás után (Színház, 1985–1986)
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam." [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8