Turócrudnó
Turócrudnó (Rudno) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1343 |
Polgármester | Dušan Menich |
Irányítószám | 038 52 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 200 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 31 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 489 m |
Terület | 7,28 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 53′ 06″, k. h. 18° 44′ 49″48.885, 18.74694444444448.885000°N 18.746944°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 06″, k. h. 18° 44′ 49″48.885, 18.74694444444448.885000°N 18.746944°E | |
Turócrudnó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócrudnó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócrudnó (szlovákul Rudno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 31 km-re délnyugatra, a Turóc völgyének délnyugati részén fekszik.
Élővilága
A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]
Története
1343-ban „Rudna” néven említik először. 1391-ben „Ruda”, 1392-ben „Rodna” néven említik. 1421-től a 19. századig vámszedőhely volt. A falu Tótpróna uradalmához tartozott. A falu első szakrális épülete egy kis kápolna volt, mely azonban elpusztult. Mai fatemplomának elődje 1422-ben már állt. 1535-ben „Rwdna” néven írják, ekkor bányásztelepülés a falu bírájának irányítása alatt. A 18. századtól a faluban postaállomás működött. 1715-ben 15 porta és egy malom volt a településen. 1773-ban „Rudno” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1785-ben 33 házában 251-en laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNO. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai B. Prónay, és Révay Urságok, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Tót Prónához egy órányira, nagy hegyek között; földgye sovány, az Uraságnak vámja vagyon itten, és postaváltás is.”[3]
1828-ban 41 házában 250-en laktak. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, házi szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
A háború után lakói főként erdei munkákkal, fafeldolgozással foglalkoztak. 1938 és 1947 között téglagyára is volt. Ma lakói főként Turócszentmárton, Kispróna és Németpróna üzemeiben dolgoznak.
Népessége
1910-ben 348, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 228 szlovák lakosa volt.
2011-ben 225 lakosából 223 szlovák.
Nevezetességei
Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus fatemploma 1792-ben a korábbi, 1422-ből származó templom helyén épült. Berendezése a 17. és 18. században készült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk No. 1155
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások
- E-obce.sk
- Községinfó
- Turócrudnó Szlovákia térképén
- Turócrudnó a szlovák múzeumok honlapján
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap