Szumátrai pókvadász
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Arachnothera affinis (Horsfield, 1822) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szumátrai pókvadász témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátrai pókvadász témájú kategóriát. |
A szumátrai pókvadász (Arachnothera affinis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Thomas Horsfield angol ornitológus írta le 1822-ben, a Cinnyris nembe Cinnyris affinis néven.[3]
Előfordulása
Brunei, Indonézia és Malajzia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 21 centiméter,[5] testtömege 24 gramm. Tollazata olajzöld, világosabb torkán, mellén és a hasán csíkos mintázattal.
Életmódja
Fákon és az aljnövényzet között keresgéli pókokból álló táplálékát, de fogyaszt nektárt és magvakat is.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
