Sică Alexandrescu színház

Sică Alexandrescu színház
TelepülésBrassó
CímPiața Teatrului 1.
Építési adatok
Építés éve1956–1959
Építési stíluseklektika
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • színházépület
  • szervezet
Elhelyezkedése
Sică Alexandrescu színház (Brassó)
Sică Alexandrescu színház
Sică Alexandrescu színház
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 25° 35′ 55″45.64597, 25.5985745.645970°N 25.598570°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 25° 35′ 55″45.64597, 25.5985745.645970°N 25.598570°E
Térkép
Sică Alexandrescu színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sică Alexandrescu színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sică Alexandrescu színház (románul: Teatrul Sică Alexandrescu) Brassóban, a Színház téren (Piața Teatrului), a Rezső körút keleti végén áll. 1946-ban alapították Teatrul Popular (Népi Színház) néven, jelenlegi épületébe 1959-ben költözött. Eklektikus stílusú, klasszicista és kubista elemeket ötvöző épület a belvárosban, legnagyobb terme 750 férőhelyes.

Története

A brassói színjátszás több évszázados múltra tekint vissza. A szász Honterus-líceum diákjai már a 16. század közepén is tartottak előadásokat,[1] 1794-ben pedig megépült a Redut (Vigadó), melynek termében főként magyar társulatok léptek fel.[2] Egy román előadás bemutatását már 1782-ben feljegyezték;[1] az első, bár rövid életű román csoport 1847-ben alakult, és ezen felül több regáti társulat is vendégszerepelt a városban.[3] Az 1910-es években Karl Ernst Schnell polgármester egy városi színház felépítését tervezte, de a háború és az utána következő időszak meghiúsította a tervet, így Brassónak továbbra sem volt sem külön színházépülete, sem állandó társulata.[4]

Végül 1946-ban megalakult a Teatrul Popular (Népi Színház), melyet december 3-án, a Két úr szolgája Carlo Goldoni-darabbal nyitottak meg.[5] 1947-ben felvette a Teatrul Poporului (Nép Színháza), majd a kommunista államosítás után, 1949-ben a Teatrul de Stat (Állami Színház) elnevezést. Ekkor még a Postaréten levő egykori Apollo (később Astra) mozi termében működött.[6]

Új, jelenlegi épületét 1956-ban kezdték építeni a Rezső körúton. Itt korábban egy magyar református iskola és egy szeretetotthon volt, melyeket 1948-ban lebontottak, hogy itt építsék fel a „Népi Athenaeumot”. Az Athenaeum munkálatai hamarosan félbemaradtak; részben elkészült szerkezetét, elemeit felhasználták a színházépülethez, melyet végül 1959. augusztus 22-én avattak fel. 1967-ben neve Drámai Színház (Teatrul Dramatic) lett. 1994-től viseli korábbi rendezője, Sică Alexandrescu (1886–1973) nevét.[6]

1968–1971 között a színház épülete adott helyet az Aranyszarvas Fesztiválnak. Itt kerül megrendezésre 1978 óta a Kortárs Dráma Fesztivál, 1993 óta pedig a Kortárs Színházfesztivál.[6] Időnként magyar előadásoknak is otthont ad; az első brassói magyar színházfesztivált 2017 októberében rendezték meg.[7]

A színház olyan hires rendezők darabjait is játssza, mint John Osborne vagy Neil Simon.[8]

Leírása

Két terme van, az egyik 60, a másik 750 férőhelyes.[6] Stílusa a klasszicizmus, kubizmus, modernizmus ötvözete, melyet humorosan „sztálini barokknak” neveznek.[9]

A mellette található kis parkban 1973-ban állították fel Andrei Mureșanu bronzszobrát (korábban ezen a helyen volt a református szeretetotthon).[6] A színház másik felén helyezkedett el a város római katolikus temetője; ezt a román hatalom 1987-ben felszámolta. A temetőkápolnát kegyeleti okokból meghagyták, és ma is látható a színház mellett.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Paraschivescu 10–11. o.
  2. ↑ Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: Bazár, szinház és Honterus születés háza, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  3. ↑ Aldea 514–515. o.
  4. ↑ Hannak, Christof: Dr. Carl Ernst Schnell. Neue Kronstädter Zeitung, X. évf. 2. sz. (1994. június 1.) 4. o. ISSN 0934-4713
  5. ↑ Paraschivescu 47. o.
  6. ↑ a b c d e Aldea 516–518. o.
  7. ↑ Magyar Színházfesztivál először Brassóban. Háromszék, 2017. október 18. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  8. ↑ Paraschivescu 244. és 530. o.
  9. ↑ Balázs János. Brassó – történelmi városkalauz. Barót: Tortoma, 129. o. (2013). ISBN 978973899509394 
  10. ↑ Postăvaru, Iozefina: Ansamblul capelei romano-catolice Sf. Ecaterina din Brașov. Revista Monumentelor Istorice, LXXXI. évf. (2015 – 2016) 1–2. sz. 33. o. ISSN 1220-174X

Források

  • ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 514–518. o. (2016). ISBN 9789737706416 
  • ↑ Paraschivescu: Paraschivescu, Constantin. Teatrul Sică Alexandrescu, Brașov – monografie (román nyelven) (2014). ISBN 9789730179798 
  • Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap