Sőregi János

Sőregi János
Született	1892. december 25. Kiscigánd
Elhunyt	1982. április 13. (89 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	muzeológus, régész, /numizmatikus, múzeumigazgató
Sírhelye	Debreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sőregi János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sőregi János (Kiscigánd, 1892. december 25. – Debrecen, 1982. április 13.) muzeológus, régész, 1936 és 1950 között a Déri Múzeum igazgatója.

Élete

Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd jogi tanulmányait megszakítva elvégezte a tiszti iskolát. Négy évet önkéntesként az első világháborúban harcolt, ahonnan 1918-ban szerelt le mint főhadnagy. 1919-ben befejezte jogi tanulmányait, majd szülőfalujában jogászkodott és gazdálkodott három évig. Közben néprajzi anyagokat gyűjtött és írogatott a Pesti Hírlap számára. 1920-ban ismerkedett meg a Bodrogközben kutató Györffy Istvánnal, Ébner (Gönyey) Sándorral, Lajtha Lászlóval és Ecsedi Istvánnal.

1922-ben került Debrecenbe, a Városi Múzeumba Györffy István meghívására. Itt Zoltai Lajos mellett volt díjtalan gyakornok 1932-ig, közben pedig a Tisza István Tudományegyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd 1924 – 25-ben a bécsi Collegium Hungaricumban tanult állami ösztöndíjjal, régészeti és muzeológiai tanulmányokat. 1927-ben szerzett doktori címet egyetemes történelem, régészet és geográfia tárgykörökből.

1930-ban múzeumőr státuszt nyert, majd Ecsedi István halála után 1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig^{[Mj. 1]} a debreceni Déri Múzeum igazgatója volt.

Munkássága

Szűkebb kutatási szakterülete volt az ős-, illetve a középkori régészet és annak néprajzi vonatkozásai, Debrecen környékén és a Felső-Tisza-vidék mentén. E témakörökben a szakfolyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg. Neki tulajdonítható a Déri Múzeum iparművészeti és numizmatikai mentése a második világháború végén, amikor az anyagot nyugatra akarták evakuálni. Az ő irányítása alatt került sor a panyolai tölgyfaépítmény régészeti feltárására, a Debrecen környéki ásatásokra. Az ő nevéhez fűződik a hortobágyi pásztorélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a Pásztormúzeum elődjének kialakítása a hortobágyi csárda épületében. Rendkívül jelentős volt a helytörténeti, néprajzi és tudománytörténeti tevékenysége, de nagy számban írt különböző szaklapokban, természettudományi és főként ornitológiai megfigyeléseiről is.

Munkásságát tekintve apróbb érdekesség, hogy tőle származik az egyik első hiteles és dokumentált Kárpát-medencei tornádóészlelés. A Nábrád község külterületén 1936. augusztus 8-án károkat okozó légörvényt Sőregi 10 fényképpel dokumentálta.^[1]

Főbb művei

• A szkíta-magyar kontinuitás (Karcag, 1927)^[2]
• Méhkas alakú földbe vájt üregek feltárása (Debrecen, 1932)
• A panyolai tölgyfaépítmény (Debrecen, 1933)
• A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935)
• Ecsedi István (1885-1936) (Debrecen, 1937)
• A debreceni Thaly-szoba (Debrecen, 1940)
• Zoltai Lajos (1861-1939) (Debrecen, 1941)
• Debrecen város Déri Múzeuma és műkincsei (Budapest, 1941)
• Írások a százéves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948)
• Hajdúsági Halmok (M. Nepper Ibolyával és Zoltai Lajossal, Hajdúböszörmény, 1981)
• Kék könyv - Ifjúkori napló (Sőregi 1910 és 1914 között íródott fiatalkori naplója, Cigánd 2015)

Emlékezete

• 2013. augusztus 18-án felavatták Sőregi János bronz mellszobrát Cigándon.^[3]
• A tudós bodrogközi vonatkozású hagyatékát, családja a Cigándi Falumúzeumnak adományozta, melyet a Bodrogközi Múzeumporta róla (és édesapjáról Sőregi Mártonról) elnevezett kiállítási célokat szolgáló épülete a „Sőregi-ház” őriz.^[4]

Megjegyzések

1. ↑ 1950-ben politikai okokból nyugdíjazták.

Jegyzetek

Források és irodalom

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• ↑ MMO 2016: Sőregi-ház: néprajz az Y és a Z generáció számára. Magyar Múzeum Egyesület Online Magazinja
• Taar Ferenc: Emberek, emlékek, történelem (Hajdú-Bihar megyei Napló, 1974. december 22.)
• Görgey Gábor: Befalazott kincsek (Magyar Nemzet, 1975. febr. 11.)
• Nyakas László: Sőregi János (Hajdú-Bihari Napló, 1984. május 5.).