Raetia
Raetia | |
![]() | |
Raetia provincia a Római Birodalomban | |
Fennállás | 15 - 476 |
Ország | Római Birodalom |
Központ | Augusta Vindelicorum (Augsburg) |
Főbb települések | Castra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck) |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bb/Roman_Empire_125.png/250px-Roman_Empire_125.png)
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.
Fekvése
A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.
A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.
Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]
Története
Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.
A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.
Települései[2]
Római név | Mai ország és név | Leírás |
---|---|---|
Tasgaetium | ![]() | A Rajna Boden-tavi kifolyásánál |
Constatia | ![]() | A Boden-tó déli partján |
Arbor Felix | ![]() | A Boden-tó déli partján |
Brigantium | ![]() | A Rajna Boden-tavi befolyásánál |
Clunia | ![]() | A Rajna mentén |
Magia | ![]() | A Rajna mentén |
Curia | ![]() | A Rajna mentén |
Cambodunum | ![]() | |
Abudiacum | ![]() | |
Guntia | ![]() | A Duna partján |
Augusta Vindelicorium | ![]() | A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján |
Submuntorium | ![]() | A Duna partján |
Abusina | ![]() | A Duna partján |
Castra Regina | ![]() | Légió állomáshelye, a Duna partján |
Castra Augusta | ![]() | |
Castra Batavia | ![]() | Az Inn torkolatánál |
Pons Aeni | ![]() | Az Inn partján |
Veldidena | ![]() | Az Inn partján |
Matreium | ![]() | A Brenner-hágó északi kijáratánál |
Jegyzetek
- ↑ a b c Ókori Lexikon
- ↑ A római világ atlasza 140. o.
Források
- Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
- Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap