Ráncos szarvascsőrű

Ráncos szarvascsőrű
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae)
Nem: Aceros
Faj: A. corrugatus
Tudományos név
Aceros corrugatus
(Temminck, 1832)
Szinonimák
  • Rhyticeros corrugatus
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ráncos szarvascsőrű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ráncos szarvascsőrű témájú médiaállományokat és Ráncos szarvascsőrű témájú kategóriát.

A ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus) a madarak osztályának szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A ráncos szarvascsőrű a Maláj-félsziget, Szumátra és Borneó esőerdeiben honos.

Megjelenése

A ráncos szarvcsőrű közepes méretű szarvascsőrű faj, körülbelül 65–70 cm hosszú és 1-1,5 kilogramm súlyú madár.

Tollazata a testén fekete. A fajnál jól fejlett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím nyaka sárga, arca és torokzacskója sárgásfehér. Szeme körül egy csupasz, kék színű terület látható. Erős csőre sárga és vörös színű.

A tojó teste szintén fekete, de ellentétben a hím világos arcával, a tojó feje és nyaka kék.

Életmódja

Táplálékát főként gyümölcsök, fügék és rovarok alkotják.

Szaporodása

A hím és tojó élethosszig tartó monogám párkapcsolatban él egymással. A tojó faodúba zárkózik be a tojásrakás és költés idejére. A költőüreg száját a tojó beköltözése után sárral és korhadó faanyagok keverékével egy keskeny rés kihagyásával lezárja. A tojó kettő tojást rak, melyeken 30 napig kotlik. A fiókák a kikelést követően még 65-73 napig nem érik el röpképességüket. Ezen időszak alatt a hím táplálja a tojót és a fiókákat.

Természetvédelmi helyzete

A ráncos szarvascsőrű a szarvascsőrűmadár-félék családján belül még viszonylag gyakori fajnak számít. Az esőerdők irtása és a helyiek húsigényű vadászata azonban e faj állományait is érintik.

Mindezek miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „mérsékelten veszélyeztetett” levő kategóriába sorolja a fajt.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Runzelhornvogel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 10.)
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
  • Kemp, A. C. (2001). Family Bucerotidae (Hornbills). pp. 436–523 in: del Hoyo, J., Elliott, A., & Sargatal, J. eds. (2001). Handbook of the Birds of the World. Vol. 6. Mousebirds to Hornbills. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-30-X

Külső hivatkozások

  • Fotók a fajról
  • Species Factsheet
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap