Paul Schilder

Paul Schilder
Született	1886. február 15.[1][2][3][4] Bécs[5]
Elhunyt	1940 New York[6]
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	pszichológus pszichiáter orvos professzor neurológus pszichoanalitikus filozófus
Iskolái	Bécsi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Schilder témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paul Ferdinand Schilder (Bécs, 1886. február 15. – New York, 1940. december 8.) osztrák pszichiáter, pszichoanalitikus, kutató és számos tudományos publikáció írója.

Sigmund Freud tanítványa volt. Jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis pszichiátriában való alkalmazásának bevezetésében. Az én-pszichológia ősatyjának, a csoportanalízis egyik alapító atyjának tekintik. Schilder jelentős hozzájárulása a pszichológiai és orvosi gondolkodáshoz a testkép fogalmának megalapításával volt.

Paul Schilder egy zsidó selyemkereskedő, Ferdinand Schilder és felesége, Bertha Fürth fia. 1909-ben orvosként doktorált a Bécsi Egyetemen, 1917-ben filozófiából is doktori címet szerzett a Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein munkájával. Orvosi tanulmányai alatt Freud óráit is hallgatta, de csak később került személyes ismeretségbe vele.

1909 és 1912 között Halle an der Saale-ban, 1912 és 1914 között pedig a lipcsei Pszichiátriai Klinikán dolgozott asszisztensként. Ebben az időszakban számos publikációja jelent meg a neuropatológia és a szkizofrénia szimbólumainak témakörében. Az első világháború alatt különböző kórházakban látott el orvosi feladatokat. 1918-ban a bécsi Pszichiátriai Klinikán Wagner von Jauregg mellé került. Schilder érdeklődése a neurológia és pszichiátria iránt a pszichoanalízis felé vezette, így csatlakozott 1919-ben a Bécsi Pszichoanalitikai Egyesülethez (WPV - Wiener Psychoanalytischen Vereinigung). Ekkoriban ismerkedett meg és lett közeli barátja Sigmund Freud-nak.

1925-ben professzor, megjelenik az Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalitischer Grundlage c. könyve. Analitikus szemlélete miatt Schildert akadémiai körökben támadták, így 1928-ban elhagyta a bécsi klinikát és egy félévre Baltimore-ba ment, itt vendégelőadóként tanított a Johns Hopkins University-n.

1929-ben átvette a WPV járóbetegek pszichóziskezelési részlegének vezetését, majd még ebben az évben New Yorkba költözött. A New York University-n tanított, meghívták a Bellevue Hospital klinikai igazgatójának; mindemellett tagja lett a New York University Medical School pszichiátriai részlegének is.

Második nejével, Lauretta Bender-rel közösen pszichotikus gyermekekkel foglalkozott, bevezette a csoportanalízist. Különböző témakörökben több, mint 300 tudományos értekezést írt.

1940 decemberében, miután feleségét és újszülött kislányát látogatta meg a kórházban, egy autóbalesetben vesztette életét. A leírások szerint mindig figyelmen kívül hagyta a közlekedési lámpákat, jelzéseket. 1940. december 8-án ez vezetett a halálához.

• 1912. Zur Kenntnis der sogenannten diffusen Sklerose
• 1913. Über das Selbstbewusstsein und seine Störungen
• 1914. Selbstbewusstsein und Persönlichkeitsbewusstsein
• 1917. Wahn und Erkenntnis
• 1922. Über das Wesen der Hypnose
• 1923. Seele und Leben, Das Körperschema
• 1924. Medizinische Psychologie
• 1925. Entwurf zu einer Psychiatrie auf psychoanalytischer Grundlage
• 1926. Lehrbuch der Hypnose
• 1927. Die Lagereflex der Menschen
• 1928. Gedanken zur Naturphilosophie
• 1930. Studien zur Psychologie und Symtomatologie der progressiven Paralyse
• 1931. Brain and personality
• 1935. The image and appearance of the human body
• 1938. Psychotherapy
• 1940. Vita and bibliography of Paul Schilder

Számos betegség kutatásában részt vett, ezek őrzik a nevét

• Addison – Schilder szindróma
• Schilder betegség

Ez a szklerózis multiplex egy válfaja

• Schilder - Faix betegség
• Schilder - Stengel szindróma

Főként a német- és angol nyelvű Wikipédia oldalról fordítottam a szócikket, külső forrásaim is idegen nyelvűek.

• de:Paul Schilder
• en:Paul Ferdinand Schilder
• Tudományos munkái^{[halott link]}
• Önéletrajza
• Paul Schilder munkássága

1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. ↑ Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)