Nagyülés
Nagyülés (Veľká Lehota) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Zsarnócai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1345 |
Polgármester | Marta Šmondrková |
Irányítószám | 966 41 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | ZC |
Népesség | |
Teljes népesség | 1069 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 564 m |
Terület | 18,61 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.46166667, 18.5605555648.461667°N 18.560556°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.46166667, 18.5605555648.461667°N 18.560556°E | |
Nagyülés weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyülés témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagyülés (1890-ig Nagy-Lehota, szlovákul: Veľká Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
Újbányától 10 km-re, északnyugatra fekszik.
Története
A falu Csák Máté uralma idején keletkezett a garamszentbenedeki apátság területén. Első írásos említése "Nova plantatio" néven Nagy Lajos király oklevelében 1345-ben történik, melyben Újbánya városát megalapítja. A települést Kisüléssel együtt 1424-ben, mint Hrussó várának tartozékát Luxemburgi Zsigmond a Bebek családnak adta. Így szerepel az 1467-ben, 1468-ban és 1504-ben kibocsátott oklevelekben is, később azonban a Dóczyak, majd a Tapolcsányiak birtoka lett. 1467-ben "Nagh Lehota" néven említik. 1536-ban 5 porta után adózott. 1601-ben major és 23 ház állt a településen. 1720-ban 21 adóegysége volt. 1828-ban 101 házában 627 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Nagy), tót f., Bars vármegyében, 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Keglevich."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 968-an lakták, túlnyomórészt szlovákok.
2001-ben 1308 lakosából 1295 szlovák volt.
2011-ben 1193 lakosából 1142 szlovák.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban a korábbi, 1780-ban épült barokk templom helyén.
Külső hivatkozások
- A község az Újbányai régió honlapján Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Nagyülés Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap