Női labdarúgó-világbajnokság
Női labdarúgó-világbajnokság | |
Címvédő | ![]() |
Legtöbb győzelem | ![]() |
Adatok | |
Sportág | Labdarúgás |
Résztvevők | 32 |
Ország | Nemzetközi (FIFA) |
Alapítva | 1991 |
Első esemény | (1991) |
Eddigi események száma | 9 |
Utolsó esemény | (2023) |
A női labdarúgó-világbajnokság elismerten a legfontosabb nemzetközi rendezvény a női labdarúgásban, melyet a FIFA-tag női nemzeti labdarúgó csapatok között játszanak. Négyévenként versenyeznek, az első női labdarúgó-világbajnokságot 1991-ben tartották meg, 61 évvel az első férfi labdarúgó-világbajnokság után, ami az 1930-as torna volt. A jelenlegi formátumban 32 csapat versenyez minden negyedik évben a trófea elnyeréséért.
Története
A torna eredeti ötlete João Havelange FIFA elnöké volt.[1] Az első női labdarúgó-világbajnokságot megelőzően 1988. június 1. – június 22. között a FIFA kezdeményezésére a Kínai labdarúgó-szövetség Kuangtung tartomány fővárosában Kantonban egy 12 csapatos (három négyes csoport) meghívásos torna keretében lejátszotta a minta világbajnokságot. A világbajnokságot megelőző években 1978 – 1987 között háromévente Tajvani labdarúgó-szövetség meghívásos formában rendezett nemzetközi női labdarúgó tornát. 1981–1988 között az Olasz labdarúgó-szövetség meghívásos rendszerben rendezte a Mundialitót (a kis világbajnokságot). 1984-től ez volt a legrangosabb női labdarúgó torna. 1991-től a női labdarúgó-világbajnokság lett a legrangosabb nő labdarúgó torna. 1994-től az évente megrendezésre kerülő Algarve-kupa további lehetőséget biztosít a nemzetközi női labdarúgó-válogatottak felkészüléséhez. A nemzeti válogatottak következő rangos tornája az 1996. évi nyári olimpiai játékokon első alkalommal lehetőséget kapott torna lett.
A felavató torna házigazdája Kína volt, tizenkettő csapat részvételével. Az 1995-ös női labdarúgó-világbajnokságot Svédország rendezte tizenkét csapattal. 660,000 volt a nézőszám az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságon az Amerikai Egyesült Államokban,[2] és hetven országból közel egymillió néző látta a tizenhat ország versenyzését a címért.
Az Egyesült Államok négyszer, a Németország kétszer nyerte meg a bajnokságot, Norvégia pedig egyszer. Az Egyesült Államok nyerte a legutóbbi, 2019-es tornát.
Az 1999-es kiírásban a torna egyik leghíresebb momentuma az amerikai védő Brandi Chastain ünneplése volt, miután belőtte a győzelmet jelentő találatot a 11-es párbajban Kína ellen. Levette a mezét, és megforgatta azt a feje felett (ahogy a férfiak gyakran csinálják), megmutatva az izmos felsőtestét és a melltartóját, miközben ünnepelt. Az 1999-es döntőt a Rose Bowlban, a kaliforniai Pasadenában tartották 90,185 néző előtt, ami világrekord a női sportesemények között.[3]
Az 1999-es és 2003-as női labdarúgó-világbajnokságot az Egyesült Államok rendezte; 2003-ban Kína lett volna a házigazda, de a tornát átköltöztették a súlyos akut légúti szindróma miatt.[4] Kárpótlásként Kína megtarthatta az automatikus részvételét a 2003-as tornán, és rendező nemzete lett a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságnak. A házigazda országot a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságra 2007 novemberében döntik el.
A 2007-es Világbajnokságon Kínában az USA csapatkapitánya, Kristine Lilly az ötödik világbajnokságán vett részt, amellyel az első nő lett, és egyike annak a három játékosnak a sportág addigi történelmében, amely öt világbajnokságon szerepelt.[5] A 2019-es tornán a brazil Formiga hetedik világbajnokságán szerepelt és 41 évesen a tornák történetének legidősebb játékosa lett.[6] Hét vb-szereplésével is abszolút csúcstartó, őt megelőzően a japán Szava Homare szerepelt hat világbajnokságon.
Formátuma
A résztvevők a regionális szövetségükön, az óceániai (OFC), az európai (UEFA), az Észak-amerikai, Közép-amerikai és karib-térségi (CONCACAF), a Dél-amerikai (CONMEBOL), az ázsiai (AFC) és az afrikai (CAF) szövetségen keresztül kvalifikálják magukat.
A rendezvény egy hónapon át tart. A csoportkörben 24 csapatot hat csoportba sorsolják, majd mindegyik megmérkőzik egymással körmérkőzés formájában. Miután Németország megverte Argentínát 11–0-ra a 2007-es világbajnokság nyitómérkőzésén, a FIFA-elnök Sepp Blatter belátta azt, hogy az egyoldalú mérkőzés "nem jó a játék számára", és volt valami, amit a FIFA fontolóra vett, hogy talán a csoportmérkőzéses szakaszt kiterjeszti 24 csapatosra.[7]
Az egyenes kieséses szakaszba az első két helyezett és a négy legjobb harmadik jut tovább csapat, ahonnan egyenes kieséses rendszerben játszik, hosszabbítás és büntetőpárbaj használatával, hogy eldöntsék a győztest, ha szükséges.
Tornák
Év | Rendező | Döntő | Bronzmérkőzés | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Győztes | Eredmény | Ezüstérmes | Bronzérmes | Eredmény | 4. helyezett | ||
1991 | ![]() Kína | ![]() Egyesült Államok | 2–1 | ![]() Norvégia | ![]() Svédország | 4–0 | ![]() Németország |
1995 | ![]() Svédország | ![]() Norvégia | 2–0 | ![]() Németország | ![]() Egyesült Államok | 2–0 | ![]() Kína |
1999 | ![]() Egyesült Államok | ![]() Egyesült Államok | 0–0 (h.u.) (t. 5–4) | ![]() Kína | ![]() Brazília | 0–0 (h.u.) (t. 5–4) | ![]() Norvégia |
2003 | ![]() Egyesült Államok | ![]() Németország | 2–1 (h.u., aranygóllal) | ![]() Svédország | ![]() Egyesült Államok | 3–1 | ![]() Kanada |
2007 | ![]() Kína | ![]() Németország | 2–0 | ![]() Brazília | ![]() Egyesült Államok | 4–1 | ![]() Norvégia |
2011 | ![]() Németország | ![]() Japán | 2–2 (h.u.) (t. 3–1) | ![]() Egyesült Államok | ![]() Svédország | 2–1 | ![]() Franciaország |
2015 | ![]() Kanada | ![]() Egyesült Államok | 5–2 | ![]() Japán | ![]() Anglia | 1–0 (h.u.) | ![]() Németország |
2019 | ![]() Franciaország | ![]() Egyesült Államok | 2–0 | ![]() Hollandia | ![]() Svédország | 2–1 | ![]() Anglia |
2023 | ![]() ![]() Ausztrália/Új-Zéland | ![]() Spanyolország | 1–0 | ![]() Anglia | ![]() Svédország | 2–0 | ![]() Ausztrália |
Örökmérleg
Csapat | Győzelmek | 2. helyezések | 3. helyezések | 4. helyezések |
---|---|---|---|---|
![]() | 4 (1991, 1999, 2015, 2019) | 1 (2011) | 3 (1995, 2003, 2007) | - |
![]() | 2 (2003, 2007) | 1 (1995) | - | 2 (1991, 2015) |
![]() | 1 (1995) | 1 (1991) | - | 2 (1999, 2007) |
![]() | 1 (2011) | 1 (2015) | - | - |
![]() | 1 (2023) | - | - | - |
![]() | - | 1 (2023) | 1 (2015) | 1 (2019) |
![]() | - | 1 (2003) | 4 (1991, 2011, 2019, 2023) | - |
![]() | - | 1 (2007) | 1 (1999) | - |
![]() | - | 1 (1999) | - | 1 (1995) |
![]() | - | 1 (2019) | - | - |
![]() | - | - | - | 1 (2003) |
![]() | - | - | - | 1 (2011) |
![]() | - | - | - | 1 (2023) |
Díjak
Aranylabda
World Cup | Aranylabda | Ezüstlabda | Bronzlabda |
---|---|---|---|
1991 Kína | ![]() | ![]() | ![]() |
1995 Svédország | ![]() | ![]() | ![]() |
1999 Egyesült Államok | ![]() | ![]() | ![]() |
2003 Egyesült Államok | ![]() | ![]() | ![]() |
2007 Kína | ![]() | ![]() | ![]() |
2011 Németország | ![]() | ![]() | ![]() |
2015 Kanada | ![]() | ![]() | ![]() |
2019 Franciaország | ![]() | ![]() | ![]() |
2023 Ausztrália/Új-Zéland | ![]() | ![]() | ![]() |
Aranycipő
Világbajnokság | Aranycipő | Gólok | Ezüstcipő | Gólok | Bronzcipő | Gólok |
---|---|---|---|---|---|---|
1991 Kína | ![]() | 10 | ![]() | 7 | ![]() ![]() | 6 |
1995 Svédország | ![]() | 6 | ![]() | 5 | ![]() | 3 |
1999 USA | ![]() ![]() | 7 | ![]() | 4 | ||
2003 USA | ![]() | 7 | ![]() | 4 | ![]() | 4 |
2007 Kína | ![]() | 7 | ![]() | 6 | ![]() | 6 |
2011 Németország | ![]() | 5 | ![]() | 4 | ![]() | 4 |
2015 Kanada | ![]() | 6 | ![]() | 6 | ![]() | 5 |
2019 Franciaország | ![]() | 6 | ![]() | 6 | ![]() | 6 |
2023 Ausztrália/Új-Zéland | ![]() | 5 | ![]() | 4 | ![]() | 4 |
Aranykesztyű
World Cup | BG / Golden Glove Award |
---|---|
1999 USA | ![]()
|
2003 USA | ![]() |
2007 Kína | ![]() |
2011 Németország | ![]() |
2015 Kanada | ![]() |
2019 Franciaország | ![]() |
2023 Ausztrália/Új-Zéland | ![]() |
Fair Play csapat
Világbajnokság | Fair Play díjas |
---|---|
1991 Kína | ![]() |
1995 Svédország | ![]() |
1999 USA | ![]() |
2003 USA | ![]() |
2007 Kína | ![]() |
2011 Németország | ![]() |
2015 Kanada | ![]() |
2019 Franciaország | ![]() |
2023 Ausztrália/Új-Zéland | ![]() |
Rekordok és statisztikák
Összesített góllövőlista
# | Játékos | Világbajnokság | Összesen | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() '91 | ![]() '95 | ![]() '99 | ![]() '03 | ![]() '07 | ![]() '11 | ![]() '15 | ![]() '19 | ![]() ![]() '23 | |||
1 | ![]() | 3 | 7 | 4 | 1 | 2 | 0 | 17 | |||
2 | ![]() | 1 | 1 | 7 | 5 | 0 | 14 | ||||
![]() | 3 | 6 | 4 | 1 | 14 | ||||||
4 | ![]() | 10 | 0 | 2 | 12 | ||||||
5 | ![]() | 0 | 5 | 2 | 0 | 4 | 11 | ||||
![]() | 1 | 2 | 7 | 1 | 11 | ||||||
![]() | 3 | 3 | 3 | 2 | 11 | ||||||
8 | ![]() | 6 | 4 | 10 | |||||||
![]() | 0 | 1 | 6 | 3 | 10 | ||||||
![]() | 7 | 3 | 10 | ||||||||
![]() | 3 | 3 | 1 | 2 | 1 | 0 | 10 |
Legtöbb részvétel (játékosok)
# | Játékos | Részvétel |
---|---|---|
1 | ![]() | 7 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015, 2019) |
2 | ||
![]() | 6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023) | |
![]() | 6 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011, 2015) | |
![]() | 6 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019, 2023) | |
3 | ![]() | 5 (1991, 1995, 1999, 2003, 2007) |
![]() | 5 (1991*, 1995, 1999, 2003, 2007) | |
![]() | 5 (1995, 1999, 2003, 2007, 2011) | |
![]() | 5 (1999, 2003, 2007, 2011, 2015) | |
![]() | 5 (1999*, 2003, 2007*, 2011, 2015*) | |
![]() | 5 (1999*, 2003*, 2007, 2011, 2015) | |
![]() | 5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019) | |
![]() | 5 (2003, 2007, 2011, 2015, 2019) |
*Nem játszott, de a keret tagja volt.
Világbajnok csapat- és szövetségi kapitányok
Év | Csapatkapitány | Szövetségi kapitány | Csapat |
---|---|---|---|
1991 | April Heinrichs | Anson Dorrance | ![]() |
1995 | Heidi Støre | Even Pellerud | ![]() |
1999 | Carla Overbeck | Tony DiCicco | ![]() |
2003 | Bettina Wiegmann | Tina Theune-Meyer | ![]() |
2007 | Birgit Prinz | Silvia Neid | ![]() |
2011 | Szava Homare | Szaszaki Norio | ![]() |
2015 | Christie Rampone | Jillian Ellis | ![]() |
2019 | Megan Rapinoe | Jillian Ellis | ![]() |
2023 | Ivana Andrés | Jorge Vilda | ![]() |
Kapcsolódó szócikkek
- Női labdarúgás
- Labdarúgó-világbajnokság
Jegyzetek
- ↑ Women's World Cup History. Sports Illustrated. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
- ↑ FIFA Women's World Cup – USA 1999. FIFA.com. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 27.)
- ↑ Women's World Cup History. The Sports Network. (Hozzáférés: 2007. március 25.)[halott link]
- ↑ Koppel, Naomi. „FIFA moves Women's World Cup from China because of SARS”, USA Today, 2003. május 3. (Hozzáférés: 2007. március 27.)
- ↑ U.S. Women Still Have One Link to the Past. Washington Post. (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)
- ↑ „Brazil's Formiga set to be first player, male or female, to play in seven World Cups”, ESPN, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
- ↑ FIFA chief dismayed at 11–0 scoreline in women's World Cup opener. AFP. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
További információk
- FIFA hivatalos honlap Archiválva 2007. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- UEFA's honlap a FIFA Női labdarúgó-világbajnokságról
- Fényképek: FIFA Női labdarúgó-világbajnokság Kína 2007 Archiválva 2010. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben a Time.com-on (a Time Magazin részlege)
- RSSSF's honlapok
Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap