Leányhegy

Leányhegy
Ország Magyarország
Mai településSzügy

Elhelyezkedése
Leányhegy (Magyarország)
Leányhegy
Leányhegy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 20′ 21″48.0359783, 19.339090948.035978°N 19.339091°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 10″, k. h. 19° 20′ 21″48.0359783, 19.339090948.035978°N 19.339091°E

Leányhegy egykori földvár Nógrád vármegyében, Szügy községtől kb. 500 m-rel keletre, a Nógrádmarcal felé vivő 21 129-es út északi oldala felett emelkedik, önálló kúpot képezve, meredek oldalakkal.

Története

A várat már a Borovszky-féle leírásban is megemlítették.[1] Leányhegy és környéke már az ősidők óta lakott hely lehetett, ahol az őskor, bronzkor, középkor, majd az Árpád-kor idején is állhatott valamilyen erődítményszerű, földsáncokkal ellátott telep vagy kisebb erődítmény, esetleg torony.

Közvetlenül a várra vonatkozó okleveles, történeti adat azonban nem ismert. A hagyomány szerint a környék birtokosa 1411-ig a Szügyi család volt, azonban a Szügyieket Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt ekkor megfosztotta birtokuktól, és azt az Osbonás családnak adta. A vár építését a hagyomány az Osbonás családnak tulajdonítja.

Leírása

A várról Nováki Gyula és Sándorfi György készített felmérést, majd Gádor Judit leírást is készített róla.

Nováki Gyula és Sándorfi György felmérésében a vár központi platóját megközelítően kerek alakúnak írja le középen kerek bemélyedéssel, melynek „átmérője 17, illetve 12 m. A kis plató alatt, 5 méterrel alacsonyabb szinten a nyugati és északnyugati oldalon terasz, a keleti és északkeleti oldalon sánc húzódik, utóbbin kívül még egy teraszt is találunk. További 6-9 méterrel alacsonyabb szinten még egy védelmi vonal húzódik, terasz alakjában, amelyhez a felső északkeleti sánc lefut. Az alsó védelmi vonalnál mért legnagyobb átmérője összesen 82 m.”

Patay Pál felszíni kerámialeletek alapján a várat már 12–13. századinak határozta meg, majd 1956-ban egynapos próbaásatást végzett: az északkeleti lejtőn 9 m hosszú, 1 m széles kutatóárokban 12–13. századi, továbbá vörösre festett cserepeket, paticsot, követ, habarcsot és egy 14. századi sarkantyút talált.

Jegyzetek

  1. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Források

  • http://www.ipoly-taj.hu/Szugy/falutortenet.html
Sablon:Nógrád vármegye várai
  • m
  • v
  • sz
Nógrád vármegye várai
Baglyaskő vára · Balassagyarmat · Bokor · Borsosberényi várdomb · Bujáki vár · Csehvár · Cserteri vár (Hasznosi vár) · Dorogháza-Kastélytető · Drégely vára · Fejérkő vára · Galyavár · Hollókői vár · Honti vár · Hraszti · Ilonavár · Kastélydomb · Kálváriadomb · Kámori vár · Kerekdomb · Kisvár · Kis-kő · Leányhegy · Nézsai vár · Nógrádi vár · Óvár · Óvár  · Pogányvár · Pécskő · Péterhegy · Salgó vára · Szanda vára · Szandavári sáncok · Szécsényi vár · Sztrahora vára · Tatárka · Várbérc · Várhegy · Zagyvafő vára