Kecskeméti autóbusz-baleset

Kecskeméti autóbusz-baleset
Részletek
Dátum	1973. január 30.
Időpont	17:00–18:00
Ország	Magyarország
Helyszín	Kecskemét, Korhánköz
Vasútvonal	Fülöpszállás–Kecskemét
Üzemeltető	MÁV
Baleset típusa	elütés útátjáróban
Okok	emberi mulasztás, rossz látási viszonyok, veszélyesen kialakított átjáró
Adatok
Utasok	autóbuszon: 58
Áldozatok	37
Sérültek	20
Térkép
Kecskeméti baleset Pozíció Kecskemét térképén
é. sz. 46° 53′ 29″, k. h. 19° 40′ 01″46.891388888889, 19.66694444444446.891389°N 19.666944°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 29″, k. h. 19° 40′ 01″46.891388888889, 19.66694444444446.891389°N 19.666944°E

Az 1973-as kecskeméti autóbusz-baleset (korhánközi tragédia) a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalon, a kecskeméti Korhánközi úti vasúti útátjáróban (a Korhánközben) bekövetkezett baleset, melynek során menetrend szerinti autóbusz és vonat üközött. A balesetben 37-en meghaltak, 20-an megsérültek.

A magyarországi vasúti átjáróban történt közúti balesetek közül a korhánközi tragédia járt a legtöbb halálos áldozattal.

A baleset körülményei

1973. január 30-án (más források szerint január 31-én) délután 5 és 6 óra között, ködös, borús időben egy Kecskemétről Helvéciára tartó helyközi autóbusz 58 utassal haladt át a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal Korhánközi úti biztosítás nélküli vasúti átjárójában. Az autóbusz-vezető a rossz látási viszonyok miatt a kedvezőtlenül kialakított, beláthatatlan átjáróban^[forrás?] nem észlelte a Kecskemét alsó állomás felé haladó szerelvényt, ráhajtott a sínekre. Az érkező vonat kettészakította a buszt, a roncsokat 40–50 méter hosszan tolta maga előtt. Az ütközés során az autóbusz 24 utasa azonnal, 13 utasa a kórházba szállítás közben vagy a kórházban életét vesztette. 11-en súlyosan, 9-en könnyebben sérültek meg. (A halálos áldozatok és a sérültek számát, valamint a baleset körülményeit tekintve a források ellentmondásosak.)

Helvéciai áldozatok: S. Juhász László (67), Aranyi Mihály (36), Tassi Antal (19), Dobozi Imre (37), Fülöp Hédi (7), Fülöp Árpád Imre, Fülöp Árpádné (65), Lévai József (6), ifj. Gabnai László (20), Fehér Anna Mária (10), Bakó Józsefné (73), Horváth Lászlóné (39), Holló Irén (16), Nagy Mária (28), Szintai Istvánné (28), Kovács Istvánné (26), Horvát Piroska (20), Heizer Erzsébet (21), Szakolczai Teréz (12), Kulcsár János (32).

Ballószögi áldozatok: Kálmán György (19), Nagy István (18), Koncz Sándor (18), Sörös Mária (4), Baranyi Gizella (20), Kurucz István (17), Tornyi Julianna (19), Nagy Klára (18), Szél István (18), Gyulai Attila (10).

Kecskeméti áldozatok: Szalai László (19), Juhász Sándorné (59).

Városföldi áldozatok: Fülei Lajosné (37) Fülei Márta (4), Fülei Attila (7).

A vizsgálat eredménye

Az autóbusz-vezető kizárólagos felelősségét állapították meg. A vizsgálatot követően az átjárót átépítették, a közút nyomvonalát módosították.^[1]

Heltai szerint „a sajtó a mai napig adós a baleset körülményeinek hiteles, a mulasztásokat, a vétkeseket is megnevező ismertetésével”.^[2]

A korhánközi emlékmű

A baleset helyszínén 2009 nyarán állítottak emlékművet, a szobrokat Apró Tamás szobrászművész faragta, az emlékhelyet Borbély Lajos tervei alapján alakították ki. Az emlékművet egy – az életet és a halált szimbolizáló – kapu, a kapu mögött álló faragott nőalak, valamint egy rövid sínpár, 37 talpfa és 37 csavar alkotja.^[3]

Jegyzetek

Források

• ↑ KTV 2009: A 37 halottra emlékeztetnek a talpfák a Korhánköznél, a Kecskeméti Televízió műsora, 2009. június 8.
• ↑ Kunság Volán: Múltunk – a társaság története, 1970–1980 – Volán 9. sz. Vállalat, a Kunság Volán honlapja
• ↑ Hársch 2009: Hársch Ferenc: Vasúti baleset áldozatainak emlékműve, Köztérkép, 2009. szeptember 24.
• ↑ Komlós 2009: Komlós József Jr.: Emlékmű az áldozatoknak, Kecskemét.hu, 2009. június 10.
• ↑ Heltai 2006: Heltai Nándor: Ébredező városrészek – Szeleifalu – Elhallgatott tömegszerencsétlenség, Kecskemét: Kiskecskemét-Szeleifalu Részönkormányzata: Kecskeméti Lapok Kft., 2006, ISBN 963-7813-72-1 online elérés
• 37-en haltak meg a kecskeméti busztragédiában Archiválva 2017. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Baon.hu, 2017. november 19.