Jám

Jám (Iam)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Berlistye
Rang	falu
Községközpont	Berlistye (Berliște)
Irányítószám	327021
SIRUTA-kód	51403
Népesség
Népesség	310 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 00′ 36″, k. h. 21° 24′ 04″45.010094, 21.40124545.010094°N 21.401245°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 36″, k. h. 21° 24′ 04″45.010094, 21.40124545.010094°N 21.401245°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Jám (Iam), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Oravicabányától nyugatra a Karas vize mellett fekvő település.

Jám Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben ecclesia de Jani [Jam] néven említette először oklevél, amikor a pápa a Keve vármegyei ittebei kanonokokat a jámi egyház birtokában megerősítette. 1335-ben prelides ... Jam et Borzascenthgyurgy, 1349-ben p. Jaam, fl. Jampataka néven írták.

1355-ben László kalocsai érsek rokona: Jánki Kis Miklós birtoka volt, melyet az érsek illetve ér(d)somlyói és krassófő várnagya Bogdán vajda beköltözése idején nagyon megterhelt szolgáltatásokkal és adóval. 1349-ben egy birtokjárás során megállapították Jám és Küke birtokosa Miklós és Pousa fia János birtoka határát azon jeleknél, amelyeket egykor Jánki Dénes fia Miklós és Parakuvh [Küke birtokosa 1266-tól] állított, és határait is felsorolták. A felsorolás alapján a mai falu keleti szélénél terült el a régi Jám, tőle északra Küke és a kettőtől nyugatra Ebed.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Jám, oláh falu, Krassó vármegyében, a Karas vagy Krassó vize mellett, Temes vármegye szélén, utolsó posta Oraviczához 2 1/2 órányira; 6 katholikus, 1136 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Bírja gróf Bissingen.”

1910-ben 1153 lakosából 995 román, 109 magyar, 46 német volt. Ebből 998 görögkeleti ortodox, 124 római katolikus, 18 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott, a trianoni béke a délszláv királyságnak ítélte, de az 1923-as belgrádi egyezménnyel Csorda községgel együtt Románia birtoka, ezen belül az 1952-ig létezett Krassó megye része lett .

• Itt született Szepsy Zoltán gyógyszerész, történeti szakíró 1910. december 29-én

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.