I. Adalbert mainzi püspök

I. Adalbert
mainzi érsek
Uralkodási ideje
1111 – 1137. június 23.
Elődje	Ruthart
Utódja	II. Adalbert
Született	11. század
Elhunyt	1137. június 23.[1] Mainz
Nyughelye	Szent Márton és Szent István-dóm
Édesapja	Sigebert I, count of Saargau
Édesanyja	NN
Testvére(i)	Frigyes Sigebert II, count of Saargau Brunon de Sarrebruck
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Adalbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Adalbert (? – 1137. június 23.) mainzi érsek 1111-től haláláig.

Adalbert V. Henrik német-római császár kancellárja volt, és 1111-ben Henriket római útjára is elkísérte. Itt kezdetben Henriket II. Paszkál pápa elfogatására biztatta, azonban nemsokára átpártolt a pápai párthoz és kiátkozta a császárt, ezért a kúria 1118-ban legátussá nevezte ki őt. Később ismét a császár oldalára állt, és feltalálta azt a formulát, amely a wormsi konkordátum alakjában, 1122-ben véget vetett az invesztitúraküzdelemnek.

Henrik utóda, III. Lothár német-római császár alatt Adalbert befolyása lecsökkent. 1137-ben hunyt el, Mainz városa azonban tisztelettel emlékezett meg róla, ugyanis a város tőle kapta 1118-ban legfontosabb kiváltságlevelét.

• Bokor József (szerk.). Adalbert (7), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 4.