Hosszúfalu (Szlovénia)

Ez a szócikk a szlovéniai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hosszúfalu (egyértelműsítő lap).

Hosszúfalu (Dolga vas)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Lendva
Rang	falu
Polgármester	Janez Magyar
Irányítószám	9220
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	618 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	9,95 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 44″, k. h. 16° 26′ 52″46.578964, 16.44773646.578964°N 16.447736°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 44″, k. h. 16° 26′ 52″46.578964, 16.44773646.578964°N 16.447736°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hosszúfalu (korábban Lendvahosszúfalu, szlovénül: Dolga vas) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Lendvától 2 km-re északra közvetlenül a magyar határ mellett, rédicsi határátkelő szlovén oldalán fekszik. Lendvával gyakorlatilag egybeépült. 2007. december 21-ig határállomás működött a határában.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek. Az itt feltárt őskori leletek, főként kőszerszámok a lendvai városi múzeumban láthatók. A római korban itt találkozott a poetivoi (Ptuj) és a solvai (Esztergom) út. A kutatók korábban ide helyezték a Halicanum néven ismert római katonai őrhely, majd erődítmény és katonai település helyét, de később azt a horvátországi Muraszentmárton határában feltárt római településsel azonosították. A legenda szerint a korai középkorban Nagy Károly szent fákat (hársfákat) ültettetett Halicanum körül. A hagyomány szerint innen kapta Lendva is a mai nevét (linde, lindau = hársfaliget). A mai nyelvtudomány álláspontja szerint azonban Lendva patak és a helység neve a szláv lendava (= ugar, parlag) főnévből származik.

Területe 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Lendva vidékén - elsősorban a jó közlekedési kapcsolatok miatt - a török háborúk után, a 18. században kezdtek letelepedni Ausztriából és Magyarország más vidékeiről érkezett zsidó családok. Az első világháború előtt ortodox zsidók is éltek a vidéken, de ők később asszimilálódtak vagy elköltöztek. A második világháború előtt főleg magyarul, németül, illetve horvátul beszélő zsidók éltek erre. A holokausztot alig néhány család élte túl.

Vályi András szerint " HOSSZÚFALU. Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, fekszik Alsó Lendvának szomszédságában, mellynek filiája."^[2]

Fényes Elek szerint " Hosszúfalu, magyar falu, Zala vmegyében: 184 kath., 4 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva."^[3]

1910-ben 1495, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 621 lakosa volt. Jelenleg a települést nagy többségben magyarok lakják, illetve az 1932-ben ide telepített 12 szlovén család utódai, valamint néhány cigánycsalád.

• A környéken római kori romokat tártak fel. Feltételezések szerint itt terült el a római Halicanum település.
• Rézkori település maradványai.
• Határában található a Muravidék egyetlen, és Szlovénia legnagyobb zsidó temetője. 1947-ben itt állítottak emlékművet a környéken a fasizmus áldozatául esett 387 zsidó halottnak.
• Haranglába a 20. század első felében épült.

• Lendva város hivatalos oldala
• Hosszúfalu Szlovénia térképén
• Szlovénia kulturális emlékei
• gremoVEN.com – A hosszúfalvi zsidó temető - szlovén nyelvű oldal
• A hosszúfalvi zsidó temető Szlovénia információs portálján