A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermek- és családi mesék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Wilhelm Grimm
Jacob Grimm
Grimm fivérek
A Gyermek- és családi mesék (németül: Kinder- und Hausmärchen) Jacob és Wilhelm Grimm 1812 és 1857 között megjelent népmesegyűjteménye, a világ egyik legismertebb mesegyűjteménye, melyet az UNESCO 2005-ben a világörökség részévé nyilvánított. A benne foglalt történeteket rengetegszer dolgozták és dolgozzák fel máig a filmművészetben, színházban, zenében egyaránt, többek között Walt Disney is filmesített és merített a gyűjteményből. A német romantika egyik jelentős alkotása, olyan közismert meséket tartalmaz, mint a Jancsi és Juliska, Hófehérke, Hamupipőke és még rengeteg olyan német népmesét, melyek addig szájhagyomány útján terjedtek, és a Grimm testvérek tettek híressé. A Grimm testvérek voltak az elsők, akik arra törekedtek, hogy a történetek eredeti, népies nyelven legyenek leírva. A gyűjteményben szinte az összes meseműfaj fellelhető: tündérmese, fabula, állatmese, tréfás mese, találós mese egyaránt.
Kiadástörténet
Az első kiadás két részből állt, 1812-ben jelent meg az első, 86 történetet tartalmazva, a második 1815-ben, 70 történetet foglalva magába. A harmadik kiadás 1837-ben jelent meg, a negyedik 1840-ben, az ötödik 1843-ban, a hatodik 1850-ben és a hetedik, végső pedig 1857-ben. Az utolsó, 1857-es kiadás 211 mesét tartalmazott. Ezt az 1857-es végső kiadást fordította aztán le először szöveghűen Adamik Lajos és Márton László 1989-ben. Az első kiadásokat sok kritika érte, mivel elvileg gyermekmeséket tartalmaztak, mégis sokszor előfordultak bennük olyan dolgok, amiket nem a gyerekeknek szántak: például szexuális utalások vagy véres kegyetlenségek. Sok változtatáson mentek át a kiadások, a Grimm testvérek sok dolgon változtattak, enyhítettek. Például Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska gonosztevője az első kiadásban a vér szerinti anyjuk volt, ezt a következő kiadásokban már mostohára változtatták a fivérek, vagy Rapunzel meséjében az első kiadásban szereplő szexuális utalásokat kivették. De sok kegyetlen, erőszakos elem a mesékben maradt, különösen, ha a gonosz büntetéséről volt szó.
1825-ben a testvérek kiadtak gyerek olvasók számára egy 50 mesét tartalmazó kötetet Kleine Ausgabe(Kis kiadás) címmel. Ez a gyerekváltozat még 10-szer került kiadásra 1825 és 1858 között.
Magyar kiadások és fordítások
Nagyon sokáig a Grimm-meséknek nem volt szöveghű magyar fordítása. A történeteket sokszor felvizezték, sok momentumot kihagytak belőlük, így 1989-ig igazából átdolgozásokról beszélhetünk.
Karády IgnácRegék. Nagyobb gyermekek számára című kötetét 1847-ben adták ki, melyben különböző német mesegyűjteményekből válogatott meséket és fordított magyarra, többek között a Grimm fivérek könyvéből is.
Az első fontos kiadás először 1861-ben jelent meg Nagy István fordításában, Gyermek- és házi regék címmel, két kötetben, mely 50 mesét tartalmazott.
A 20. század elején Benedek Elek ültetett át néhány mesét magyarra, és jelentetett meg A Grimm testvérek összegyűjtött meséi címmel. Sok magyar népmesei szófordulattal tűzdelte meg a meséket.
Az 1950-es években Rónay György 50 mesét fordított, illetve dolgozott át. 1959-ben Urbán Eszter tolmácsolásában 25 mese jelent meg a Ligetszépe című kötetben.
Az első teljes szöveghű magyar Grimm-fordítás 1989-ben jelent meg Gyermek- és családi mesék címmel a Magvető Könyvkiadónál, Márton László és Adamik Lajos fordításában. Ez volt az első olyan magyar fordítás, amelynél a szöveghűségre törekedtek a fordítók, így azokat a meséket, amelyek német tájnyelven íródtak, magyar tájnyelven fordították le. Így Hófehérke Hófejírke, Piroska pedig Pirosbúbocska címmel szerepel.
Hatása
A Gyermek- és családi mesék hatására sok országban elkezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni. Az oroszoknál Alekszander Afanaszjev, a norvégoknál Peter Christen Asbjørnsen és Jørgen Moe, az angoloknál Joseph Jacobs, az amerikaiaknál Jeremiah Curtin, a magyaroknál pedig Benedek Elek és Arany László kezdtek népmesegyűjtéssel foglalkozni.
A Gyermek- és családi mesékben szereplő történetek Adamik Lajos és Márton László fordítása alapján
Békakirály és Vashenrik (Der Froschkönig oder der eiserne Heinrich)
Hófehérke és Rózsapiros (Schneeweißchen und Rosenrot)
Az okos szolga (Der kluge Knecht)
Az üvegkoporsó (Der gläserne Sarg)
Lusta hencsi (Der faule Heinz)
A griffmadár (Der Vogel Greif)
Erős Jankó (Der starke Hans)
A pógár a mennyben (Das Bürli im Himmel)
Ösztövér bözsi (Die hagere Liese)
Az erdei ház (Das Waldhaus)
Jóban-rosszban osztozni (Lieb und Leid teilen)
A királyka (Der Zaunkönig)
A nyelvhal (Die Scholle)
Bölömbika és Búbos banka (Rohrdommel und Wiedehopf)
A bagoly (Die Eule)
A hold (Der Mond)
Az élet határa (Die Lebenszeit)
A halál hírnökei (Die Boten des Todes)
Dikics mester (Meister Pfriem)
A libapásztorlány a kútnál (Die Gänsehirtin am Brunnen)
Éva más-másrendű gyermekei (Die ungleichen Kinder Evas)
A tó tündére (Die Nixe im Teich)
A picinyek ajándéka (Die Geschenke des kleinen Volkes)
A szabó és az óriás (Der Riese und der Schneider)
A patkószeg (Der Nagel)
A szegény fiú sírja (Der arme Junge im Grab)
Az igazi menyasszony (Die wahre Brau)
A nyúl meg a sün (Der Hase und der Igel)
Az orsó, a vetélő és a tű (Spindel, Weberschiffchen und Nadel)
A paraszt és az ördög (Der Bauer und der Teufel)
Morzsák az asztalról (Die Brosamen auf dem Tisch)
A tengerimalac (Das Meerhäschen)
A tolvajmester (Der Meisterdieb)
A doboslegény (Der Trommler)
A kalász (Die Kornähre)
A sírhalom (Der Grabhügel)
Vén Ringyrongy (Oll Rinkrank)
A kristálygömb (Die Kristallkugel)
Mandaléna kisasszony (Jungfrau Maleen)
A bivalybőr csizma (Der Stiefel von Büffelleder)
Az aranykulcs (Der goldene Schlüssel)
Az utolsó kiadásból kihagyott mesék
Az alábbi felsorolás az utolsó 1857-es kiadásból kihagyott történetek címeit tartalmazza. Ezek a mesék magyarul először Adamik Lajos és Márton László fordításában jelentek meg a Kalligram Könyvkiadónál, Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm mesék címmel, 2016-ban.
A csalogány és a kuszma (Von der Nachtigall und der Blindschleiche)
A levágott kéz (Die Hand mit dem Messer)
A gyerekek, akik bölléresdit játszottak egymással (Wie Kinder Schlachtens miteinander gespielt haben)
A halál és a lúdpásztor (Der Tod und der Gänsehirt)
A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater)
A kendő, az iszák, az ágyúkalapocska meg a kürt (Von der Serviette, dem Tornister, dem Kanonenhütlein und dem Horn)
A különös vendégség (Die wunderliche Gasterei)
Fajankó János (Hans Dumm)
Kékszakáll (Blaubart)
Hurleburlebuc (Hurleburlebutz)
Az Okerlo (Der Okerlo)
Egérbőr királykisasszony (Prinzessin Mäusehaut)
Körtécske nem akar lehullani (Das Birnli will nit fallen)
A gyilkos kastély (Das Mörderschloss)
Az asztalos és az esztergályos (Vom Schreiner und Drechsler)
A három nővér (Die drei Schwestern)
Hóvirág (Schneeblume)
János királyfiról (Vom Prinz Johannes)
Borsószem királykisasszony (Die Prinzessin auf der Erbse)
A szorgos és a rest (Der Faule und der Fleißige)
Der gute Lappen
Szent Rémület úrnő (Die heilige Frau Kummernis)
A varjak (Die Krähen)
Az oroszlán és a béka (Der Löwe und der Frosch)
Der Räuber und seine Söhne
A katona és az asztalos (Der Soldat und der Schreiner)
A hűséges állatok (Die treuen Tiere)
A balszerencse (Das Unglück)
A vadember (Der wilde Mann)
Magyarul
Regék. Nagyobb gyermekek számára; ford. Karády Ignác, Heckenast Gusztáv, Pest, 1847
Gyermek s házi regék. 1-2.; Grimm után Nagy István, Engel és Mandello, Pest, 1861 (Ifjúsági könyvtár)
Regék és mesék. - Grimm regéinek felhasználásával; átdolg. Gaál Mózes, Franklin Társulat, Bp., 1895
Grimm testvérek legszebb meséi.; A magyar ifjúságnak elmeséli Baróti Lajos, Rozsnyai Károly Kiadása, Bp., 1900
Grimm testvérek meséi; Magyarba átültette Benedek Elek, Franklin Társulat, Bp., 1904
A legszebb Grimm mesék; ford. Mikes Lajos, ill. Geiger Richard; Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv.-társ., Bp., 1905
A legszebb Grimm mesék; ford. Dávid Margit, M. Keresk. Közlöny., Bp., 1907
Grimm legszebb meséiford. Ritoók Emma, ill. Fáy Dezső; Athenaeum Kiadása., Bp., 1943
Grimm legszebb meséi; ford. és átdolg. Rónay György, ill. Róna Emy; Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1955
Ligetszépe - Német népmesék a Grimm-testvérek gyűjtéséből; ford. Urbán Eszter, ill. Lóránt Péterné; Európa Könyvkiadó, Bp., 1959 (Népek meséi)
Gyermek- és családi mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, ill. Ludwig Richter; Magvető Könyvkiadó, Bp., 1989
Az oroszlán és a béka - Ismeretlen Grimm-mesék; ford. Adamik Lajos és Márton László, Pesti Kalligram, Bp., 2016
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms' Fairy Tales című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grimms Märchen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.