Garáb (Magyarország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Garáb (egyértelműsítő lap).

Garáb
Garáb panorámaképe
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3067
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	50 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	6,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″47.97822, 19.6407447.978220°N 19.640740°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 42″, k. h. 19° 38′ 27″47.97822, 19.6407447.978220°N 19.640740°E
Garáb Pozíció Nógrád vármegye térképén
Garáb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garáb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Garáb község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése

A Cserhát vidékének egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található, 375 méter tengerszint feletti magasságban. Pásztó és Szécsény között körülbelül félúton helyezkedik el, előbbihez kicsit közelebb; Budapesttől körülbelül 75 kilométerre fekszik.

Turisták által is kedvelt környezetben, erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik meg. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 méter, Nagykő-tető 551 méter, Macska-hegy 574 méter, Purga-hegy 575 méter, és a kilátóval ellátott Tepke 567 méter). A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő volt, a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak Felsőtoldon át lehet megközelíteni, azon a 21 145-ös útszámozást viselő, bő 3 kilométer hosszú mellékúton, amely a Pásztót és Szécsényt összekötő 2122-es útból ágazik ki, annak a 18+850-es kilométerszelvényénél északkeleti irányban, Felsőtold központja közelében.

Története

A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.

A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.

Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.

1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.

A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.

A török idők és az egész vármegyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szatmári László (független)^[3]
• 1994–1998: Szatmári László (független)^[4]
• 1998–2002: Szatmári László (független)^[5]
• 2002–2006: Kovács Zoltán (független)^[6]
• 2006–2010: Kovács Zoltán (független)^[7]
• 2010–2014: Kovács Zoltán (független)^[8]
• 2014–2019: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben és 2011-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 3,8% (1,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,3% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 6,8% református, 6,8% evangélikus, 4,5% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.
• A Mahayana buddhista egyház temploma-

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

További információk

• Garáb község adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Garáb - fényképek
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

Képek

• 
  A Kelet-Cserhát festői környezetében elhelyezkedő Garáb látképe
• 
  A templom apszisának külsején nyomott hagyott a történelem
• 
  Utcarészlet Garábon
• 
  Jellegzetes nógrádi porta Garábon