Gábor Dénes (fizikus)

Ez a szócikk a fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gábor Dénes (egyértelműsítő lap).

Gábor Dénes
Született	Günszberg Dénes 1900. június 5. Budapest, Terézváros
Elhunyt	1979. február 9. (78 évesen) London
Állampolgársága	magyar brit ( – 1927. április 12.) brit (1946–)[1]
Házastársa	Marjorie Louise Butler
Foglalkozása	fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1921) Humboldt Egyetem (–1924) Berlini Műszaki Egyetem (–1927, PhD)
Kitüntetései	Young Medal and Prize (1967)[2] Albert A. Michelson Medal (1968) Rumford-érem (1968)[3] a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1970) IEEE Medal of Honor (1970)[4] fizikai Nobel-díj (1971)[5][6] Holweck Prize (1971)[7] National Inventors Hall of Fame (2012)[8]
Sírhelye	Putney Vale Cemetery[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Dénes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5.^[10] – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Élete

A Terézvárosban született, zsidó családban. Édesapja, Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatóként, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben kötöttek házasságot, és három gyermekük született: Dénes (1900), György (1901) és Endre (1903). Az apa 1902. március 8-án fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor”-ra változtassák.^[11]

A Szemere utcai községi elemi népiskolába járt (1906–1910), a középiskolát a Budapest V. kerületi Markó utcai Főreáliskolában (1910–1918) végezte. 1911. november 14-én kelt az Aeroplán körhinta szabadalmi leírása (a bejelentés napja: 1910. október 8.). 1918. március 6-án érettségizett, 15-én már be is hívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza. Ehhez kapcsolódik olasz nyelvtanulása, amely negyedik nyelvismerete lett. Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1919. május 24-én áttért az evangélikus vallásra. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Albert Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1921. június 24-én tette le első szigorlatát a Műegyetemen. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett a berlini Humboldt Egyetemen.

Az 1920-as években a nagyfeszültségű hálózatok üzemében fellépő tranziens jelenségek sok problémát okoztak, de a vizsgálatukhoz sem módszerek, sem eszközök nem álltak rendelkezésre. 1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927–1932 között Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932–1933-ban pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot és hazatért Magyarországra. 1933-tól 1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában, brit állampolgár lett. 1934-től 1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben (Warwickshire).

1936. augusztus 8-án feleségül vette Marjorie Louise Butlert, akivel haláláig harmonikus házasságban élt, gyermekük nem született. 1942. október 25-én Budapesten meghalt édesapja. 1946-ban édesanyja hozzá és testvéréhez Angliába költözött. 1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később, 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfia azonban 1960-ig, a lézer feltalálásáig nem terjedt el. 1949–1958 között az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-tól 1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.

Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta.

1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Emlékezete

• Nevét megörökíti a Gábor-érem (Gabor Medal).
• A “NOVOFER Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért”^[12] 1989-ben hozta létre a Gábor Dénes-díjat, amelyet minden évben azoknak a - határainkon belül és azokon kívül élő - magyar természettudósoknak, mérnököknek, feltalálóknak, kutatóknak, oktatóknak adományoznak, akik kiemelkedő innovációval vagy kutatási eredménnyel, illetve a felsőfokú képzésben nyújtott teljesítményükkel járultak hozzá a magyar tudományos-műszaki haladáshoz, az ország fejlődéséhez.
• Nevét viseli a Gábor Dénes Egyetem, amelynek Magyarországon és a határon túl (Erdélyben, a Felvidéken) több nagyvárosban van campusa.
• Szegeden található a Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, amely minden évben megrendezi a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Emlékversenyt.

  

• Születésének 100. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki.
• Egykori iskolája és lakóháza falán tábla őrzi emlékét.
• Debrecenben nevét viselte a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1990 és 2014 között.^[13]
• A 72071 Gábor kisbolygó viseli a nevét.
• Az Imperial College-ban külön termet neveztek el róla, illetve fejszobra mellett Nobel-medálja is ki van állítva.
• 2006-ban az angol tudományos és kulturális örökséget ápoló hatóság, az English Heritage, kék emléktáblát adományozott a londoni Kensington and Chelsea kerületben lévő Queens Gate utcában, a tudós egykori lakóházán.^[14]

Művei magyarul

• Válogatott tanulmányok; vál. Pócza Jenő, Ferenczi György, Fehér György, ford. Nagy Imre, utószó Szigeti György; Gondolat, Bp., 1976
• Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk; ford. Reich György, Szentgyörgyi Zsuzsa; Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Bp., 2000
• Találjuk fel a jövőt!; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2002
• Az érett társadalom; ford. Búsné Pap Judit; Novofer Alapítvány a Műszaki-Szellemi Alkotásért, Bp., 2005

Kapcsolódó szócikkek

• Gábor Dénes-díj
• Gábor Dénes Szakgimnázium

Jegyzetek

Források

• Dennis Gabor Autobiography (angol nyelven). Nobelprize.org. [2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
• (2000) „Gábor Dénes, a feltaláló” (magyar nyelven). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 105 (3). (Hozzáférés: 2020. június 5.)  
• Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005)
• Gábor Dénes életének főbb eseményei (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. június 5.)

További információk

• Gábor Dénes emlékezete (MTA KIK)
• Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola honlapja
• Gábor Dénes Főiskola honlapja
• Gábor Dénes-emlékpénz
• Cikk Gábor Dénesről a Google-val kapcsolatban