Euler–Fermat-tétel

Az Euler–Fermat-tétel a számelmélet egyik nagyon fontos állítása.

A tétel állítása

Ha a és m egymáshoz relatív prímek (azaz legnagyobb közös osztójuk 1), akkor

a φ ( m ) 1 ( mod m ) {\displaystyle a^{\varphi (m)}\equiv 1{\pmod {m}}}

ahol φ(m) az Euler-féle φ-függvény, a pedig egy tetszőleges egész szám.

A tétel a kis Fermat-tétel általánosítása, hiszen ha p prímszám, akkor φ(p) = p – 1. A bizonyítást Leonhard Euler közölte 1736-ban.

Bizonyítása

Legyen r 1 , r 2 , , r φ ( m ) {\displaystyle r_{1},r_{2},\dots ,r_{\varphi (m)}} redukált maradékrendszer modulo m {\displaystyle m} . Az   ( a , m ) = 1 {\displaystyle \ (a,m)=1} feltétel miatt az a r 1 , a r 2 , , a r φ ( m ) {\displaystyle ar_{1},ar_{2},\dots ,ar_{\varphi (m)}} maradékosztályok is redukált maradékrendszert alkotnak modulo m {\displaystyle m} . Ekkor minden 1 i φ ( m ) {\displaystyle 1\leq i\leq \varphi (m)} -hez létezik egyetlen olyan 1 j φ ( m ) {\displaystyle 1\leq j\leq \varphi (m)} , amelyre a r i r j ( mod m ) {\displaystyle ar_{i}\equiv r_{j}{\pmod {m}}} . Jelöljük ezt az r j {\displaystyle r_{j}} -t s i {\displaystyle s_{i}} -vel. Ekkor:

a r 1 s 1 ( mod m ) {\displaystyle ar_{1}\equiv s_{1}{\pmod {m}}}
a r 2 s 2 ( mod m ) {\displaystyle ar_{2}\equiv s_{2}{\pmod {m}}}
{\displaystyle \vdots }
a r φ ( m ) s φ ( m ) ( mod m ) {\displaystyle ar_{\varphi (m)}\equiv s_{\varphi (m)}{\pmod {m}}}

A kongruenciákat összeszorozva kapjuk:

a φ ( m ) r 1 r 2 r φ ( m ) s 1 s 2 s φ ( m ) ( mod m ) {\displaystyle a^{\varphi (m)}r_{1}r_{2}\dots r_{\varphi (m)}\equiv s_{1}s_{2}\dots s_{\varphi (m)}{\pmod {m}}} ,

ahol r 1 , r 2 , , r φ ( m ) {\displaystyle r_{1},r_{2},\dots ,r_{\varphi (m)}} számok az s 1 , s 2 , , s φ ( m ) {\displaystyle s_{1},s_{2},\dots ,s_{\varphi (m)}} számok egy permutációját alkotják. Ezért a kongruenciát felírhatjuk így:

a φ ( m ) r 1 r 2 r φ ( m ) r 1 r 2 r φ ( m ) ( mod m ) {\displaystyle a^{\varphi (m)}r_{1}r_{2}\dots r_{\varphi (m)}\equiv r_{1}r_{2}\dots r_{\varphi (m)}{\pmod {m}}} .

Mivel   ( r i , m ) = 1 {\displaystyle \ (r_{i},m)=1} , ezért a kongruencia mindkét oldalát leoszthatjuk az összes r i {\displaystyle r_{i}} -vel, és akkor megkapjuk az eredeti állítást.

Megjegyzés: A tétel megfordítása is igaz.

Csoportelméleti vonatkozás

A tétel speciális esete a csoportelméleti Lagrange-tételnek. Tekintsük a modulo m vett redukált maradékrendszer G := Z×m multiplikatív csoportját. Ekkor G elemszáma |G| = φ(m). A Lagrange-tétel szerint egy véges G csoport tetszőleges g elemére

g | G | = e {\displaystyle g^{|G|}=e\,}

ahol e a G = Z×m csoport egységeleme.

További információk

  • Alice és Bob - 20. rész: Alice, Bob, Euler és Fermat
  • Alice és Bob - 22. rész: Alice, Bob és a kínaiak

Források

  • Freud─Gyarmati: Számelmélet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap