Elzett Zár- és Lakatgyár

Elzett Zár- és Lakatgyár
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1930
Megszűnt2001
SzékhelyBudapest XIII. kerület Váci út 117.
AlapítóLászló Zoltán
Termékeklakatok, zárak, tűzoltó készülékek
Elzett Zár- és Lakatgyár (Budapest)
Elzett Zár- és Lakatgyár
Elzett Zár- és Lakatgyár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 39″, k. h. 19° 04′ 18″47.54416, 19.0716747.544160°N 19.071670°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 39″, k. h. 19° 04′ 18″47.54416, 19.0716747.544160°N 19.071670°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Elzett Zár- és Lakatgyár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Elzett Zár- és Lakatgyár különböző lakatok, zárak, zárbetétek gyártására szakosodott nagyvállalat volt, gyárüzeme Angyalföldön, a Váci út mellett működött. Nevét alapítójáról, László Zoltánról kapta (nevének kezdőbetűi: LZ).

Története

A vállalat első jogelődje a László Zoltán győri iparos által 1919-ben alapított László Zoltán Fémárugyár egyéni cég volt, melynek termelése Győrben folyt, Budapesten csak kereskedelmi kirendeltsége működött. A cég kisipari vasáruk gyártásával foglalkozott, fokozatosan állt rá a bútor- és épületzárak gyártására, a tulajdonos-alapító szabadalmaira alapozva.

1929-ben a gazdasági világválság megtörte a cég fejlődését, sőt, László Zoltán vállalata fizetésképtelenné vált. Ekkor alapította meg László az V. kerületi Véső utca [ma: XIII. kerület Véső utca és Viza utca] 7. szám alatt az Elzett Vasárugyár Rt.-t, amely családi vállalkozásként a győri gyár és a budapesti kereskedelmi képviseletet fogta össze. Az 1930-as évek elején felfutott az értékesítés, 1935-ben a termelést átköltöztették a Bence utca 1-5 alatt megvásárolt telekre, a Váci út közvetlen közelébe.

A gyár gyorsan növekedett, a kezdeti körülbelül 300 munkásból 1944-re már 750 lett, a második világháború utáni újjáépítés hatására felfutó kereslet pedig 1000 fő fölé emelte a munkáslétszámot.

A céget 1948-ban államosították, és 1964 végéig Elzett Vasáruház néven működött tovább, amikor összeolvasztották a fémipari tömegcikket gyártó Fémlemezipari Művekkel, amely ekkor felvette az Elzett nevet. Innentől a soproni és sátoraljaújhelyi gyárak is Elzett márkajelzéssel gyártották termékeiket.

1984-ben az igen eltérő profilú vállalatokból álló Elzett Fémipari Műveket feloszlatták, az angyalföldi gyár felvette az Elzett Zár- és Lakatgyár nevet. Megtartották az Elzett nevet eközben a soproni és sátoraljaújhelyi gyárak is, ma előbbi az Euro-Elzett, 2018-tól DOM-Elzett és Elzett Sopron cégekben, utóbbi előbb Elzett Certa, majd máig Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. néven él tovább, külföldi cégek leányvállalataként.

A budapesti Elzett is külföldi tulajdonba került, 2001 óta Kaba Elzett Zrt. néven működik tovább.

Források

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 372. o. ISBN 963-05-6410-6  

Külső hivatkozások

  • Az Euro-Elzett és a Kaba Elzett hivatalos honlapja
  • Kaba Elzett - A budapesti Elzett utóda
  • Roto Elzett Certa Kft. története Archiválva 2010. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Euro Elzett (sopron)

Kapcsolódó szócikkek

  • Budapest Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Sablon:Váci úti iparvállalatok
  • m
  • v
  • sz
Váci úti iparvállalatok a 20. században
Magyar Acélöntő és Csőgyár · Magyar Acélárugyár · Csavaripari Vállalat · Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. · Első Magyar Gazdasági Gépgyár · Elzett Zár- és Lakatgyár · Felvonógyár · Ganz Magyar Hajó- és Darugyár · Habselyem Kötöttárugyár · Láng Gépgyár · RICO Kötszerművek · Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár · Szalag- és Zsinórgyár · VATEA Rádiótechnikai és Villamossági Rt.