Csukár
Csukár | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Alectoris chukar (Gray, JE, 1830) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csukár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csukár témájú médiaállományokat és Csukár témájú kategóriát. |
A csukár (Alectoris chukar) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
Európa déli részétől Ázsiában Kínáig terjedt el.
Irak[1] és Pakisztán[2] nemzeti madara, általános elterjedt neve, a csukár is urdu (pakisztáni nyelv) eredetű.
Eredeti hazáján kívül betelepítették Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Norvégia, az Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Hawaii, Mexikó, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság valamint Szent Ilona, az Ascension-sziget és Tristan da Cunha területére is.
Alfajai
- Alectoris chukar kleini - Bulgária, Görögország, Törökország nyugati része
- Alectoris chukar cypriotes – az égei-tengeri szigetek, Kréta, Rodosz, Ciprus és Törökország déli és középső része
- Alectoris chukar kurdestanica - Törökország délkeleti része, Szíria északi része, Irak északi része és Irán északi része
- Alectoris chukar armenica – Örményország
- Alectoris chukar caucasica- Kaukázus
- Alectoris chukar sinaica – Sínai-félsziget
- Alectoris chukar werae - Kelet-Irak és Délnyugat-Irán
- Alectoris chukar koroviakovi - Irán északkeleti és keleti része és Pakisztán nyugati része
- Alectoris chukar subpallida - Türkmenisztán, Üzbegisztán középső része és Afganisztán északi része
- Alectoris chukar falki - Üzbegisztán nyugati részétől keletre Nyugat-Kínáig
- Alectoris chukar dzungarica - Kazahsztán keleti része, Északnyugat-Kína és Mongólia északnyugati része
- Alectoris chukar pallida - Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
- Alectoris chukar pallescens - Afganisztán északkeleti részétől keletre Tibet nyugati részéig
- Alectoris chukar chukar – Afganisztán keleti része, Pakisztán, Kasmír, Észak-India és Nepál nyugati része
- Alectoris chukar potanini - Nyugat-Mongólia és Kína északnyugati része
- Alectoris chukar pubescens - Mongólia délnyugati része, Belső-Mongólia és a Ninghszia-Huj Autonóm Terület
- Alectoris chukar daghestanica
- Alectoris chukar dementievi
- Alectoris chukar fallax
- Alectoris chukar farsiana
- Alectoris chukar kakelik
- Alectoris chukar laptev
- Alectoris chukar laptevi
- Alectoris chukar ordoscensis
- Alectoris chukar scotti
- Alectoris chukar shestoperovi
Megjelenése
Testhossza 35 centiméter. Csőre, szemgyűrűje és lába piros. Homlokán, szemén és nyakán körbefutó fekete gallért visel. Rövid, lekerekített szárnya van. Tollazata szürkés színű.
Életmódja
Kopár sziklafalak, völgyek és füves hegyoldalalk lakója. Tápláléka nagyobb részben magvakból, kisebb részben zöld növényi részekből és rovarokból áll. Költési időn kívül 30-40 fős csapatokban élnek.
Szaporodása
Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire mezőkön a fű közé készíti. A fészekalj általában 8-20 tojásból áll.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint a fogolyformák (Perdicinae) alcsaládba tartozik. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- Birding.hu - a magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Animal Diversity
- A csukár hangja
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap