Csepel-Gyártelep

Csepel-Gyártelep
A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve
Közigazgatás
Település	Budapest XXI. kerülete
Kerület	Budapest XXI. kerülete
Alapítás ideje	1892
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Csepel város része
Népesség
Teljes népesség	2403 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Gyártelep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″47.429722222222, 19.05805555555647.429722°N 19.058056°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 03′ 29″47.429722222222, 19.05805555555647.429722°N 19.058056°E

Csepel-Gyártelep (2012 végéig Gyártelep) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.

Határai a Budafoki út a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc utca, Vas Gereben utca, Rév utca és végül a Duna folyam a Budafoki útig.

A terület neve a 19. század végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A továbbiakban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, illetve a második világháborút követő államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült. Ma főleg csepeli és környéki zenekarok próbatermeiként van használatban és rengeteg apró cég bérli a gigantikus méretű romos üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, a Csepel bicikligyár utódja, egy vasöntöde és a Duna balpartján álló Csepeli Erőmű, az Oiltanking tartálytelepe, továbbá tőle délre a nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerterminál számít.

Gyártelepet 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Gyártelep névre keresztelte át.^[2]

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 510. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 43. o. ISBN 963 9469 06 8