Cleveland (Ohio)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cleveland (egyértelműsítő lap).

Cleveland
Cleveland zászlaja Cleveland pecsétje
Becenév: Az erdős város Mottó: Előrehaladás és siker
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Ohio
Megye	Cuyahoga megye
Alapítás éve	1796
Névadó	Moses Cleaveland (ember)
Irányítószám	Lista 44101–44199 44101 44104 44109 44112 44116 44119 44122 44125 44126 44130 44131 44133 44134 44136 44139 44141 44143 44144 44147 44150 44152 44154 44158 44160 44164 44168 44172 44174 44177 44181 44185 44188 44190 44189 44186 44193 44195
Körzethívószám	216
Testvérvárosai	Lista Klaipėda Alexandria Brassó Miskolc Mayo megye Bahir Dar Bengaluru Cleveland Fier Holon Ibadan Lima Meanguera Bét-Seán Ljubljana Volgográd Gdańsk Tajpej Vicenza Nettuno Pozsony
Népesség
Népesség	372 624 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	2380,9 fő/km²
Háztartások száma	174 920
Egy főre jutó jövedelem	22 442 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	199 m
Terület	213,4 km²
Időzóna	Eastern Time Zone
Azonosítók
GNIS	1066654 1085963
GeoNames	5150529
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″41.482222222222, -81.66972222222241.482222°N 81.669722°WKoordináták: é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″41.482222222222, -81.66972222222241.482222°N 81.669722°W
Cleveland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Cleveland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 372 624 fő (2020. április 1.).^[1], az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város.

A város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra.

Cleveland éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	23,0	23,0	28,0	31,0	33,0	40,0	39,0	39,0	38,0	32,0	28,0	25,0	40,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,3	3,1	8,1	15,1	20,8	25,9	28,1	27,1	23,3	16,8	10,4	3,5	15,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,7	−4,7	−1,0	4,7	10,1	15,4	17,9	13,3	16,9	7,4	2,7	−3,1	6,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−29,0	−27,0	−21,0	−12,0	−4,0	−1,0	5,0	3,0	0,0	−7,0	−18,0	−26,0	−29,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	69	59	74	89	93	87	88	89	97	78	92	79	994
Havi napsütéses órák száma	101	122	167	216	264	295	307	262	219	170	90	68	2280
Forrás: NOAA

1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A 20. század elején az észak-amerikai magyarság legfontosabb kulturális és társadalmi központja volt, magyar templomokkal, iskolákkal, 81 kulturális és jótékonysági egyesülettel, 7 napilappal (ezek között a Kohányi Tihamér szerkesztette Szabadság volt a legnagyobb amerikai magyar lap), valamint tíznél több szépirodalmi, vallásos stb. folyóirattal. Az amerikai Magyar Szövetség irodája is itt volt. 1902. szeptember 28-án leplezték le az University Circle téren Kossuth Lajos szobrát, Tóth András művét. A városban élő magyarok száma az 1910-es évek elején meghaladta a 60 ezret.^[2]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint:

• 50,99% fekete vagy afroamerikai,
• 41,49% fehér,
• 1,35% ázsiai,
• 0,30% amerikai,
• 0,04% csendes-óceáni,
• 3,59% egyéb,
• 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete.

A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.

A dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos Clevelandből irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Legnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Cleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak:

• Cleveland Indians (MLB)
• Cleveland Browns (NFL)
• Cleveland Cavaliers (NBA)
• Cleveland City Stars (USL)
• Lake Erie Monsters (American Hockey League)

• Samuel Alderson (1914–2005), feltaláló
• Albert Ayler, (1936–1970), a free jazz úttörője
• Benny Bailey, (1925–2005), dzsessztrombitás
• Halle Berry, (1968–), színésznő
• Jeffrey A. Carver, (1949–), sci-fi-író
• Tracy Chapman, (1964–), énekes
• Blair Csuti (1945-2020), biológus
• Stephen R. Donaldson, (1947–), sci-fi-író
• Lauren Shuler Donner, (1949–), filmrendező, színész
• Neil Giraldo, (1955–), gitáros és dalszerző
• Donald Arthur Glaser, (1926–2013), Nobel-díjas fizikus, neurobiológus
• Johnny Kilbane (1889–1957), ökölvívó
• Dennis Kucinich, (1946–), politikus
• Harvey S. Laidman, (1942–), filmrendező
• Joe Lovano, (1952–), dzsessz-szaxofonos
• Henry Mancini, (1924–1994), zeneszerző
• Madeline Manning, (1948–), atléta, olimpiai bajnok
• Paul Newman, (1925–2008), filmszínész
• Käthe Papke, (1872–1951), német író
• Murray Salem, (1950–1998), színész, forgatókönyv-író
• Emerson Whithorne, (1884–1958), zeneszerző
• Roger Zelazny, (1932–1995), sci-fi-író
• Ray Austin, (1970–), ökölvívó
• Candace Kucsulain, (1978–), hardcore énekesnő
• Wes Craven, (1939–2015), rendező
• Scott Mescudi – Kid Cudi (1984–), rapper, színész

• Horváth Géza (1885–1963) magyar katonatiszt, ezredes, országgyűlési képviselő;
• Stitz János (1897–1985) magyar vegyészmérnök, méhész, országgyűlési képviselő;
• Somogyi Ferenc (1906–1995) magyar jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő.

• Kiss Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Budapest, 1976) 753 p. Cleveland lásd 475-479. p. ISBN 963 243 018 2

• Cleveland.lap.hu – Linkgyűjtemény