Bráhmi eredetű írásrendszerek
Bráhmi eredetű írásrendszerek | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bráhmi eredetű írásrendszerek témájú médiaállományokat. |
A bráhmi eredetű írásrendszerek összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indiai írásnak,[1] és nagy valószínűséggel innen ered a khmer, és a tibeti írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a burmai, thai, illetve a japán írás egyik fajtája is.[2] Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a föníciai, vagy arámi ábécé-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg i. e. 500 körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt i. e. 300 körül. Más feltételezések szerint az írás az indus-völgyi civilizációban született és már Harappában is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a Maurja dinasztia – melynek uralkodási területe felöleli az indiai szubkontinens szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, Asókához (i. e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a gupta, nagári és sárada, valamint azok modern származékai, mint például a dévanágari írás, bengáli, gurmuki írás és orija írás. A déli csoportba a régi nyelvek közül a grantha, kadamba és kalinga, valamint ezek modern megfelelői, a tamil, malajálam, kannada, telugu és szinhála tartozik.[2] Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.
Általános jellemzők
Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:
- Az írás balról jobbra halad.
- Alfaszillabikus írás,[3] úgynevezett szótagábécé, (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (anusvára, illetve a visarga).
- Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
- Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulnak ki
- Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt
- Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
- Magánhangzók – megkülönbözteti a hosszú és rövid magánhangzókat[3]
- Mássalhangzók
- Veláris (kemény ínyhang)
- Palatális (kemény, az íny tájékán képzett mássalhangzó)
- Retroflex (a kemény íny tájékán visszahajló nyelvheggyel képzett mássalhangzó)
- Dentális (foghang)
- Bilabiális (két ajakkal képzett mássalhangzó)
- Approximáns (pergetett mássalhangzó, oldalréshang)
- Szibiláns (sziszegő hangzók)
- Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.
Összehasonlítás
A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.
A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók,[4] illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.)[5]
Mássalhangzók
ISO | k | kh | g | gh | ṅ | c | ch | j | jh | ñ | ṭ | ṭh | ḍ | ḍh | ṇ | t | th | d | dh | n | ṉ |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | k | kʰ | ɡ | ɡʱ | ŋ | c | cʰ | ɟ | ɟʱ | ɲ | ʈ | ʈʰ | ɖ | ɖʱ | ɳ | t̪ | t̪ʰ | d̪ | d̪ʱ | n̪ | n |
Orija | କ | ଖ | ଗ | ଘ | ଙ | ଚ | ଛ | ଜ | ଝ | ଞ | ଟ | ଠ | ଡ | ଢ | ଣ | ତ | ଥ | ଦ | ଧ | ନ | |
Bengáli | ক | খ | গ | ঘ | ঙ | চ | ছ | জ | ঝ | ঞ | ট | ঠ | ড | ঢ | ণ | ত | থ | দ | ধ | ন | |
Dévanágari | क | ख | ग | घ | ङ | च | छ | ज | झ | ञ | ट | ठ | ड | ढ | ण | त | थ | द | ध | न | ऩ |
Gudzsaráti | ક | ખ | ગ | ઘ | ઙ | ચ | છ | જ | ઝ | ઞ | ટ | ઠ | ડ | ઢ | ણ | ત | થ | દ | ધ | ન | |
Gurmuki | ਕ | ਖ | ਗ | ਘ | ਙ | ਚ | ਛ | ਜ | ਝ | ਞ | ਟ | ਠ | ਡ | ਢ | ਣ | ਤ | ਥ | ਦ | ਧ | ਨ | |
Tibeti | ཀ | ཁ | ག | ང | ཅ | ཆ | ཇ | ཉ | ཊ | ཋ | ཌ | ཎ | ཏ | ཐ | ད | ན | |||||
Bráhmi | |||||||||||||||||||||
Telugu | క | ఖ | గ | ఘ | ఙ | చ | ఛ | జ | ఝ | ఞ | ట | ఠ | డ | ఢ | ణ | త | థ | ద | ధ | న | |
Kannada | ಕ | ಖ | ಗ | ಘ | ಙ | ಚ | ಛ | ಜ | ಝ | ಞ | ಟ | ಠ | ಡ | ಢ | ಣ | ತ | ಥ | ದ | ಧ | ನ | |
Szinhála | ක | ඛ | ග | ඝ | ඞ | ච | ඡ | ජ | ඣ | ඤ | ට | ඨ | ඩ | ඪ | ණ | ත | ථ | ද | ධ | න | |
Malajálam | ക | ഖ | ഗ | ഘ | ങ | ച | ഛ | ജ | ഝ | ഞ | ട | ഠ | ഡ | ഢ | ണ | ത | ഥ | ദ | ധ | ന | |
Tamil | க | ங | ச | ஜ | ஞ | ட | ண | த | ந | ன | |||||||||||
Khmer | ក | ខ | គ | ឃ | ង | ច | ឆ | ជ | ឈ | ញ | ដ | ឋ | ឌ | ឍ | ណ | ត | ថ | ទ | ធ | ន | |
Thai | ก | ข | ค | ฆ | ง | จ | ฉ | ช | ฌ | ญ | ฏ | ฐ | ฑ | ฒ | ณ | ต | ถ | ท | ธ | น |
ISO | p | ph | b | bh | m | y | r | ṟ | l | ḷ | ḻ | v | ś | ṣ | s | h |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | p | pʰ | b | bʱ | m | j | r | ɾ | l | ɭ | ɻ | ʋ | ʃ | ʂ | s | ɦ |
Orija | ପ | ଫ | ବ | ଭ | ମ | ଯ | ର | ଲ | ଳ | ଵ | ଶ | ଷ | ସ | ହ | ||
Bengáli | প | ফ | ব | ভ | ম | য | র/ৰ | ল | ৱ | শ | ষ | স | হ | |||
Dévanágari | प | फ | ब | भ | म | य | र | ऱ | ल | ळ | ऴ | व | श | ष | स | ह |
Gudzsaráti | પ | ફ | બ | ભ | મ | ય | ર | લ | ળ | વ | શ | ષ | સ | હ | ||
Gurmuki | ਪ | ਫ | ਬ | ਭ | ਮ | ਯ | ਰ | ਲ | ਲ਼ | ਵ | ਸ਼ | ਸ | ਹ | |||
Tibeti | པ | ཕ | བ | མ | ཡ | ར | ལ | ཝ | ཤ | ཥ | ས | ཧ | ||||
Bráhmi | ||||||||||||||||
Telugu | ప | ఫ | బ | భ | మ | య | ర | ఱ | ల | ళ | వ | శ | ష | స | హ | |
Kannada | ಪ | ಫ | ಬ | ಭ | ಮ | ಯ | ರ | ಱ | ಲ | ಳ | ೞ | ವ | ಶ | ಷ | ಸ | ಹ |
Szinhála | ප | ඵ | බ | භ | ම | ය | ර | ල | ළ | ව | ශ | ෂ | ස | හ | ||
Malajálam | പ | ഫ | ബ | ഭ | മ | യ | ര | റ | ല | ള | ഴ | വ | ശ | ഷ | സ | ഹ |
Tamil | ப | ம | ய | ர | ற | ல | ள | ழ | வ | ஶ | ஷ | ஸ | ஹ | |||
Khmer | ប | ផ | ព | ភ | ម | យ | រ | ល | ឡ | វ | ឝ | ឞ | ស | ហ | ||
Thai | ป | ผ | พ | ภ | ม | ย | ร | ล | ฬ | ว | ศ | ษ | ส | ห |
Magánhangzók
Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője
ISO | a | ā | æ | ǣ | i | ī | u | ū | e | ē | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | ə | ɑː | æ | æː | i | iː | u | uː | e | eː | ||||||||||
Orija | ଅ | କ | ଆ | କା | ଇ | କି | ଈ | କୀ | ଉ | କୁ | ଊ | କୂ | ଏ | କେ | ||||||
Nagari | অ | ক | আ | কা | অ্যা | ক্যা | ই | িক | ঈ | কী | উ | কু | ঊ | কূ | এ | েক | ||||
Dévanágari | अ | क | आ | का | अॅ | कॅ | ऑ | कॉ | इ | कि | ई | की | उ | कु | ऊ | कू | ऎ | कॆ | ए | के |
Gudzsaráti | અ | ક | આ | કા | ઇ | કિ | ઈ | કી | ઉ | કુ | ઊ | કૂ | એ | કે | ||||||
Gurmuki | ਅ | ਕ | ਆ | ਕਾ | ਇ | ਕਿ | ਈ | ਕੀ | ਉ | ਕੁ | ਊ | ਕੂ | ਏ | ਕੇ | ||||||
Tibeti | ཨ | ཀ | ཨཱ | ཀཱ | ཨི | ཀི | ཨཱི | ཀཱི | ཨུ | ཀུ | ཨཱུ | ཀཱུ | ཨེ | ཀེ | ||||||
Bráhmi | ||||||||||||||||||||
Telugu | అ | క | ఆ | కా | ఇ | కి | ఈ | కీ | ఉ | కు | ఊ | కూ | ఎ | కె | ఏ | కే | ||||
Kannada | ಅ | ಕ | ಆ | ಕಾ | ಇ | ಕಿ | ಈ | ಕೀ | ಉ | ಕು | ಊ | ಕೂ | ಎ | ಕೆ | ಏ | ಕೇ | ||||
Szinhála | අ | ක | ආ | කා | ඇ | කැ | ඈ | කෑ | ඉ | කි | ඊ | කී | උ | කු | ඌ | කූ | එ | කෙ | ඒ | කේ |
Malajálam | അ | ക | ആ | കാ | ഇ | കി | ഈ | കീ | ഉ | കു | ഊ | കൂ | എ | കെ | ഏ | കേ | ||||
Tamil | அ | க | ஆ | கா | இ | கி | ஈ | கீ | உ | கு | ஊ | கூ | எ | கெ | ஏ | கே | ||||
Khmer | ឣ | ក | ឤ | កា | ឥ | កិ | ឦ | កី | ឧ | កុ | ឩ | កូ | ឯ | កេ | ||||||
Thai | อะ | ก | อา | กา | อิ | กิ | อี | กี | อุ | กุ | อู | กู | เ | เก |
ISO | ai | o | ō | au | r̥ | r̥̄ | l̥ | l̥̄ | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | əi | o | oː | əu | r̩ | r̩ː | l̩ | l̩ː | ||||||||
Orija | ଐ | କୈ | ଓ | କୋ | ଔ | କୌ | ଋ | କୃ | ୠ | କୄ | ଌ | କୢ | ୡ | କୣ | ||
Nagari | ঐ | ৈক | ও | েকা | ঔ | েকৗ | ঋ | কৃ | ৠ | কৄ | ঌ | কৢ | ৡ | কৣ | ||
Dévanágari | ऐ | कै | ऒ | कॊ | ओ | को | औ | कौ | ऋ | कृ | ॠ | कॄ | ऌ | कॢ | ॡ | कॣ |
Gudzsaráti | ઐ | કૈ | ઓ | કો | ઔ | કૌ | ઋ | કૃ | ૠ | કૄ | ઌ | કૢ | ૡ | કૣ | ||
Gurmuki | ਐ | ਕੈ | ਓ | ਕੋ | ਔ | ਕੌ | ||||||||||
Tibeti | ཨཻ | ཀཻ | ཨོ | ཀོ | ཨཽ | ཀཽ | རྀ | ཀྲྀ | རཱྀ | ཀཷ | ལྀ | ཀླྀ | ལཱྀ | ཀླཱྀ | ||
Bráhmi | ||||||||||||||||
Telugu | ఐ | కై | ఒ | కొ | ఓ | కో | ఔ | కౌ | ఋ | కృ | ౠ | కౄ | ఌ | కౢ | ౡ | కౣ |
Kannada | ಐ | ಕೈ | ಒ | ಕೊ | ಓ | ಕೋ | ಔ | ಕೌ | ಋ | ಕೃ | ೠ | ಕೄ | ಌ | ಕೢ | ೡ | ಕೣ |
Szinhála | ඓ | කෛ | ඔ | කො | ඕ | කෝ | ඖ | කෞ | ඍ | කෘ | ඎ | කෲ | ඏ | කෟ | ඐ | කෳ |
Malajálam | ഐ | കൈ | ഒ | കൊ | ഓ | കോ | ഔ | കൗ | ഋ | കൃ | ൠ | കൄ | ഌ | കൢ | ൡ | കൣ |
Tamil | ஐ | கை | ஒ | கொ | ஓ | கோ | ஔ | கௌ | ||||||||
Khmer | ឰ | កៃ | ឱ | កោ | ឳ | កៅ | ឫ | ក្ឫ | ឬ | ក្ឬ | ឭ | ក្ឭ | ឮ | ក្ឮ | ||
Thai | อาย | กาย | โอ | โก | อาว | กาว | อฤ | กฤ | อฤๅ | กฤๅ | อฦ | กฦ | อฦๅ | กฦๅ |
Számok
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orija | ୦ | ୧ | ୨ | ୩ | ୪ | ୫ | ୬ | ୭ | ୮ | ୯ |
Nagári | ০ | ১ | ২ | ৩ | ৪ | ৫ | ৬ | ৭ | ৮ | ৯ |
Dévanagári | ० | १ | २ | ३ | ४ | ५ | ६ | ७ | ८ | ९ |
Gudzsaráti | ૦ | ૧ | ૨ | ૩ | ૪ | ૫ | ૬ | ૭ | ૮ | ૯ |
Gurmuki | ੦ | ੧ | ੨ | ੩ | ੪ | ੫ | ੬ | ੭ | ੮ | ੯ |
Tibeti | ༠ | ༡ | ༢ | ༣ | ༤ | ༥ | ༦ | ༧ | ༨ | ༩ |
Bráhmi | ||||||||||
Telugu | ౦ | ౧ | ౨ | ౩ | ౪ | ౫ | ౬ | ౭ | ౮ | ౯ |
Kannada | ೦ | ೧ | ೨ | ೩ | ೪ | ೫ | ೬ | ೭ | ೮ | ೯ |
Malajálam | ൦ | ൧ | ൨ | ൩ | ൪ | ൫ | ൬ | ൭ | ൮ | ൯ |
Tamil[6] | ೦ | ௧ | ௨ | ௩ | ௪ | ௫ | ௬ | ௭ | ௮ | ௯ |
Khmer | ០ | ១ | ២ | ៣ | ៤ | ៥ | ៦ | ៧ | ៨ | ៩ |
Thai | ๐ | ๑ | ๒ | ๓ | ๔ | ๕ | ๖ | ๗ | ๘ | ๙ |
Jegyzetek
- ↑ Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- ↑ a b Lawrence Lo: Brahmi. ancientscript.com. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- ↑ a b Tóth Ibolya: Az epigráfiai hagyomány kezdetei Indiában, különös tekintettel a görög–indiai kulturális érintkezésekre a hellenisztikus kor évszázadaiban pp. 11. ELTE BTK, 2018 (Hozzáférés: 2019. július 22.)
- ↑ Ezek hangtanilag magánhangzóként viselkednek
- ↑ Ligeti Lajos (szerk.) Keleti nevek magyar helyesírása, i. m. 318. o.
- ↑ A modern számírás arab és római számjegyekkel történik
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmic family of scripts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X
- Languages and Scripts of India. cs.colostate.edu. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. ISBN 9630575973
- Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
További információk
- Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap