Bautzen
Bautzen (Budyšin) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Szászország | ||
Kerület | Drezda | ||
Járás | szabad város | ||
Alapítás éve | 1002 | ||
Polgármester | Christian Schramm (CDU) | ||
Irányítószám | 02625 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | BZ | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 38 140 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1532 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 204 m | ||
Terület | 66,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() ![]() Bautzen Pozíció Szászország térképén | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
Bautzen weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bautzen (kiejtéseⓘ, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 39.087 (2008). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.
Története
Lengyelország 1002–1032
Meisseni őrgrófság 1032-1075
Cseh Királyság 1075–1253
Brandenburg 1253-1319
Cseh Királyság 1319–1469
Magyar Királyság 1469–1490[2]
Cseh Királyság 1490–1635
Szászország 1635–1697
Lengyelország–Szászország 1697–1763
Szászország 1763–1871
->
->
Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
Németország 1990–
Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott. 1479 és 1490 között Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolatát Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában helyezték el. Bautzen a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.
A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.
A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.
Kultúra
Múzeumok:
- Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
- Szorb Múzeum (Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej Budyšin)
- Domschatzkammer St. Petri
- Alte Wasserkunst
- Gedenkstätte Bautzen
Színházak:
- Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
- Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)
Híres emberek
- Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
- Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.
Testvértelepülések
Dreux, Franciaország (1992)
Heidelberg, Németország (1991)
Jablonec nad Nisou, Csehország (1993)
Jelenia Góra, Lengyelország (1993)
Worms, Németország (1990)
Fotótár
- A városháza
- Serbski dom
-
- Szent Péter-katedrális
- Hunyadi Mátyás domborműve a várkapu felett
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Köhler, Gustav. Der Bund der Sechsstädte in der Ober-Lausitz: Eine Jubelschrift (német nyelven). Görlitz: G. Heinze & Comp., 30. o. (1846)
További információk
![Commons:Category:Bautzen](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
- Hivatalos honlap
- Turisztikai honlap
Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap