Baumgartner Alajos

Baumgartner Alajos
Született	1865. június 18.[1] Pest[1]
Elhunyt	1930. február 16. (64 évesen)[1] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tudománytörténész tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1888)
Sírhelye	Farkasréti temető (43-1-85)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Baumgartner Alajos témában.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baumgartner Alajos (Pest, 1865. június 18. – Budapest, 1930. február 16.) magyar matematikus, fizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár.

Szülei: Baumgartner Márton és Kreutzing Erzsébet voltak.^[2] A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán 1888-ban szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1892–1893 között, valamint 1897–1919 között a budapesti Verbőczy István Gimnázium tanára volt. 1893–1897 között a II. kerületi királyi egy. katolikus gimnáziumban oktatott. 1904-ben fizikatankönyvet írt, mely számos kiadást ért meg. 1912-ben megalapította a Tanárok Özvegyeit és Árváit Segítő Országos Egyesületet.^[3] 1920–1927 között a polgári iskola tanárképző főiskolán művészettörténetet tanított.

Elsők között dolgozta fel a hazai szakirodalomban az ókori matematika történetét, mely a Középiskolai Matematikai Lapokban jelent meg (1896–1908). Az érettségizők számára máig is mintaszerű fizikatörténetet írt, s tanulmányai jelentek meg a modern fizika több kérdéséről is. Euklidész elemeinek első hat könyvét modern fordításban adta közre. Foglalkozott művészettörténettel és zeneelmélettel is.

Sírja a Farkasréti temetőben található (43-1-85).

• Kísérleti természettan (Budapest, 1904; 4. kiadás: 1918)
• Euklides: Az elemek első 6 könyve (műfordítás, Budapest, 1905)
• Riccardo Acuto. Regényes korrajz a firenzei renaissance idejéből (Budapest, 1905)
• Vázlatok a mathematika történetéből (Középiskolai Matematikai Lapok, 1896–1908)
• Bayreuth (Budapest, 1913)
• A fizika története (Budapest, 1913)
• A budapesti I. kerületi m. kir. ált. Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona (Budapest, 1927)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu

• Nekrológ (Magyarország, 1930. február 18.)
• ifj. Gazda István-Sain Márton: Fizikatörténeti ABC (Budapest, 1978)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Pedagógiai Lexikon. Főszerkesztő: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997.
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8