Barth János Konrád

Barth János Konrád
SzületettJohann Konrad Barth
1634[1]
Lampertheim[2]
Elhunyt

Sopron[3]
Foglalkozása
  • evangélikus lelkész
  • teológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Barth János Konrád (Lampertheim, 1634. – Sopron, 1692. október) evangélikus lelkész

A strassburgi, a lipcsei és a rostocki egyetemen tanult. 1663-ban — III. Frigyes dán királyhoz írt dicsőítő verse eredményeként — a bécsi dán követség lelkészévé nevezték ki, s itt működött 1665-ig, amikor a soproni evangélikus egyház meghívására a dán király engedélyével Sopronba távozott, s 1865-ben megkezdte itteni lelkészi szolgálatát. Két, nála idősebb lelkésztársa (Sowitsch Kristóf és Lang Mátyás) elismerve irodalmi munkásságát és híres hitvitázó képességét, átengedte neki az első lelkészi állást. Haláláig hűen szolgálta a soproni gyülekezetet, sok viszontagságon keresztül (1674: templomok elvétele, őt és lelkésztársait kismartonba száműzték; 1676-os tűzvész, 1679-es pestisjárvány). Elszenvedte az egyházat sújtó tíz évnyi üldöztetést. Az ő idején tartották Sopronban az 1681. évi országgyűlést, melyen elfogadták a nagy jelentőségű 1681. évi XXV. törvénycikket a vallásszabadságról, melynek értelmében tizenegy északi és nyugati vármegyében két-két kijelölt helyen (artikuláris helyek) templomot építhettek a protestánsok, a protestáns egyház visszakapta (az elvett, és még fel nem szentelt) templomait, a száműzött vagy lemondott prédikátorok is visszatérhettek korábbi szolgálati helyükre.[4] Sopron kiemelt szerepet kapott a szabad vallásgyakorlatra.

A Lackner Kristóf által 1604-ben alapított Soproni Nemes Tudós Társaság működését is felélesztette, amelynek igen nagy számban evangélikus lelkészek is tagjai voltak.[5]

Olajfestményű portréja (ismeretlen festőtől) megtalálható az Evangélikus Országos Levéltárban.

Munkái

  • Der erste Sohn des Joh. Andreas Schubert in Oedenburg. 1666. gestorben. (Halotti prédikáció. Sopronban nyomt.)
  • Oedenburgisches Rath-Haus. Pressburg, 1670. (Jeremiás, 29. fejezet 7. verse után mondott beszéd. 2. kiadás. Hely és év n.)
  • Wohlberathete Tochter in einer Leichenpredigt zur letzten Ehre der Anna Regina Sovitsinn zu Oedenburg 1680.
  • Kaiserliches Band Ihre k. k. Majestät auf dero Namenstag. Regenspurg, 1681.
  • Buda recepta labarum Anicianum. Das wieder eroberte Ofen. Uo. 1686. (Beszéd)[6]
  • Servus bonus. Der fromme Knecht… in einer Leichenpredigt über Christoph Sovits evang. Prediger in Oedenburg. Uo. 1692.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  2. ↑ a b Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven)
  3. ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  4. ↑ A magyar gályarab prédikátorok. 4. lábjegyzet. In: Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház honlapja
  5. ↑ Kovács József László: „Ti vagytok a Város világossága...” (Adatok a Tudós Társaság második korszakához 1631–1674). Soproni Szemle, 59. évf. 3. szám, 262–265. oldal
  6. ↑ A Buda visszafoglalásáról szóló beszéd nyomtatott kiadásához Barth részben a saját numizmatikai gyűjteményéből vett darabokból adott metszeteket. Lásd Hajnóczi Dániel 1739. évi városleírása Sopronról. II. rész. Soproni Szemle, 1965 (19. évfolyam), 4. szám, Helytörténeti adattár. 367. oldal, 78. lábjegyzet

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  • Sass László (szerk.): VÁRhely, 2001 (7. évfolyam), 2001, 3–4. szám. Emléklapok- 145–146. oldal
Nemzetközi katalógusok
  • Vallás Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap