Bakonya (Magyarország)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bakonya (egyértelműsítő lap). |
Bakonya | |||
faluközpont | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Janz Anikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 7675 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 337 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 05′ 08″, k. h. 18° 05′ 02″46.085688888889, 18.08381944444446.085689°N 18.083819°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 08″, k. h. 18° 05′ 02″46.085688888889, 18.08381944444446.085689°N 18.083819°E | |||
Bakonya Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
Bakonya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonya község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése
A Nyugati-Mecsekben fekszik, Pécstől mintegy 15 kilométerre. Közigazgatási területe kelet felől Kővágótöttössel, dél felől Bicsérddel, nyugat felől Bodával, északnyugat felől pedig Hetvehellyel szomszédos, és észak-északnyugat felől csúcspontosan határos Bükkösddel is.
Megközelítése
Közigazgatási területének déli peremén húzódik a 6-os főút, ezen érhető el a legkönnyebben Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs felől is. Lakott területére a 6605-ös útból délnek kiágazó 66 134-es számú mellékút vezet. Kővágótöttös felől elérhető egy változó minőségű önkormányzati úton is.
Története
Bakonya Baranya vármegye legősibb falvainak egyike, az újkőkorszaki vonaldíszes kerámia kultúrájának népe élt itt, amiről kis kerámiatöredékek tanúskodnak. Később, a Krisztus előtti 3–4. században a feltárt leletek szerint kelták lakták.
Első fennmaradt írásos említése 1235-ből való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina – bükkös, bükkerdő – szóból ered. II. Endre király korabeli levele arra utal, hogy akkor a pécsi székesegyházhoz tartozott.
Lakosai egészen a közeli uránbánya feltárásáig, azaz az 1950-es évek közepéig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak, de a magyarországi uránércbányászat elkezdődésekor többségük bányász lett, vagy valamilyen az uránbányászathoz kapcsolódó, azt kiszolgáló szolgáltatóipari munkát végzett. A bánya 1989-es bezárása után a falu hanyatlásnak indult.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Vakaró András (független)[3]
- 1994–1998: Vakaró András (független)[4]
- 1998–2002: Varga István (független)[5]
- 2002–2006: Varga István Csaba (független)[6]
- 2006–2010: Varga István (független)[7]
- 2010–2014: Varga István Csaba (független)[8]
- 2014–2019: Varga István Csaba (független)[9]
- 2019–2024: Janz Anikó (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 330 | 328 | 322 | 336 | 338 | 342 | 337 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 15,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 2,1% németnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 1,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26% (20,6% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 70,2%-a vallotta magát magyarnak, 17,3% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 0,6% református, 21,3% felekezeten kívüli (57% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei
- Szent György nevére szentelt római katolikus temploma Árpád-kori, a 13. századból származó építmény; többszöri átépítés után nyerte el jelenlegi, barokk stílusú alakját.
- Plébániaháza a 18. század végén épült.
Ismert emberek
- Itt élt és alkotott Vörös Vince kisgazdapárti politikus, író, gazda. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség alapító tagja, majd titkára, 1944-től a nemzetgyűlés tagja, a Magyar Közösség elleni kirakatper egyik vádlottja volt. 1989 júniusától az újjáalakult FKgP pártelnöke. 1990-ben képviselővé, május 2-án az Országgyűlés alelnökévé választották.
- Itt született 1950. június 21-én Csoma Dezső esperes-plébános.
Jegyzetek
- ↑ a b Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Bakonya Helységnévtár
- ↑ Bakonya Helységnévtár
További információk
- Bakonya honlapja
- Földrajzportál
- Magyarország-portál