Bányatárspénztár
A bányatárspénztár a magyarországi társadalombiztosítás történetének fontos állomása volt, amely 1854 után felváltotta a bányatársládákat.
Története
Magyarországon 1854. május 23-án a 173. számú császári nyílt paranccsal kihirdetett osztrák általános bányatörvény az addig önkéntes, spontán alapon szerveződő, a tagok által kötött szerződésen nyugvó bányatársládák működését új alapokra helyezte, és kimondta a bányatárspénztárak létrehozásának kötelezettségét. E törvény vezette be a jogi szaknyelvbe a bányatársláda helyett használatos bányatárspénztár kifejezést.[1]
A társpénztárba a bányabirtokosok is kötelesek voltak befizetni legalább egynegyedét annak az összegnek, amelyet munkásaik fizettek be. A magyar kincstár a munkások befizetésével egyenlő összeget juttatott a társpénztárnak. A társpénztárak irányítására befolyást gyakoroltak a munkások is, akiknek választmánya a tisztekkel együtt ellenőrizte a pénztár kezelését.
A társpénztárak kezelésének főellenőre a bányahatóság (bányakapitányság) volt. Ez hagyta jóvá a társpénztári szabályokat, ítélt a panaszos ügyekben, és hozzá kellett beterjeszteni az évi számadásokat is.
A magyarországi társpénztárak vagyona 1890 végén 9 082 851 forintot tett ki; a munkások száma ekkoriban 51 532 volt.[2]
Az 1927. évi XXI. törvénycikk és a kiegészítő jogszabályok alapján az Országos Bányatárspénztár (OB) jogutódja az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) lett.[3]
Jegyzetek
Források
- Pallas nagy lexikona
- Berki Gabriella: A társadalombiztosítás előképe – a bányatársláda intézménye Magyarországon a XIX. század végéig, Pécsi Munkajogi Közlemények II. évfolyam III. szám [archív], icell.ajk.pte.hu – 2009. december
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Szalai László: A bányatársládák és bányatárspénztárak kialakulásának indokai és áttekintése az 1496-1900. évek között. = A magyar bányaegészségügy története. Szerk.: Ungváry György és Varga József. Budapest, 2007, p. 67.
- Izsó István - Izsó Luca: A bányatárspénztárak működésének bányajogi alapjai és felügyelete Magyarországon. In: A magyar bányaegészségügy története. Budapest (2007) https://mek.oszk.hu/09700/09716/