Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang

Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang
A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang bejárata
Hossz	32 m
Mélység	14 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	14 m
Tengerszint feletti magasság	kb. 341 m
Ország	Magyarország
Település	Szögliget
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-22
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 48″, k. h. 20° 40′ 31″48.546616666667, 20.67536666666748.546617°N 20.675367°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 48″, k. h. 20° 40′ 31″48.546616666667, 20.67536666666748.546617°N 20.675367°E

A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Leírás

Szögliget központjától északra, három kilométerre, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, egy 30–40 méter átmérőjű, 6–8 méter mély, inaktívvá váló víznyelőben nyílik. A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangjának a bejáratától körülbelül 150 méternyire, az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjához és a piros sáv jelzésű turistaúthoz közel van a 2–3 méter széles bejárata. A turistaúton, a völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra található. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek. Felső triász mészkőben jött létre. Nincs benne cseppkő és oldásos forma. A barlangon átfolyó víz valószínűleg a Lakatos-forrásban, amelynek a neve régen Bába-forrás és Borz-forrás volt jelenik meg. A víznyelő kis vízgyűjtő területű, körülbelül 40.000–50.000 négyzetméter és emiatt ritkán aktív. Jelenleg 8–10 méter mélységig járható. A teljes barlang omlásveszélyes és csak engedéllyel tekinthető meg. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. Bontással valószínűleg növelni lehetne a hosszát.

Előfordul a barlang az irodalmában Bábavölgyi 1.sz. viznyelő (Dénes 1964), Bába-völgyi I.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Szádvári 1.sz. viznyelő (Bertalan 1976), Szádvári 1. sz. víznyelő (Kordos 1984) és Szádvári 1. sz. víznyelőbarlang (Dénes 2004–2005) neveken is. 1984-ben volt először Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban fedezte fel 8 méter mélységig és 8 méter hosszig a Balázs Dénes által vezetett ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport a víznyelőben eltűnő víz helyének kibontásával. Ekkor azt feltételezték, hogy az acskói Alsó-forrásban jelenik meg a barlangban eltűnő víz. A feltárással egyszerre Bártfay Pál (a csoport tagja) elkészítette a barlang térképét.

Az 1963-ban készült Szpeleográfiai terepjelentés című kézirat szerint a barlang valószínűleg a Bába-forrásba adja le vizét az 1959 nyarán a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben Dénes György által végzett fluoreszceines vízfestés eredményéből következtetve. A Bába-forrástól légvonalban, térkép alapján mérve 335 m-re található. A Bába-forráshoz viszonyított szintkülönbség +40 m. Az 1961-ben kiadott, Aggtelek és környéke című útikalauzban az olvasható, hogy Dénes György 1958-ban mutatta ki a barlang és a Borz-forrás hidrológiai összefüggését.

A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964-ben bontotta a víznyelőt. 1964. március 26-án a Bába-völgyi 1. sz. víznyelő nem működött, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben 100 l víz nyelődött el percenként. 1964. március 27-én a Bába-völgyi 1. víznyelőben szivárgás volt tapasztalható, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben 330 l víz nyelődött el percenként. Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő kis vízgyűjtő területű és emiatt ritkán aktív. Régen nagy vízgyűjtőterülete lehetett a hatalmas nyílású víznyelőnek, amelyet a később keletkezett Bába-völgyi 2. sz. víznyelő kapcsolt le. 1966-ban a Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben.

1975-ben a KPVDSZ VM Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai (Bessenyei J., Gáspár J., Szabó M. és Varga P.) felmérték a barlangot, majd Szabó M. a felmérés alapján megrajzolta a barlang hosszmetszet térképét, alaprajz térképét és 7 keresztmetszet térképét. A térképek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot. A hosszmetszet térképen látható a 7 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon jelölve van az É-i irány. A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban, a 68. számú cédulán szó van arról, hogy a Bábavölgyi 1.sz. viznyelő (Szádvári 1.sz. viznyelő) Szögligeten, az Alsó-hegyen helyezkedik el. A víznyelőnek kicsi a vízgyűjtőterülete, emiatt nagyon ritkán aktív a víznyelő. A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangtól K-re 180 m-re van a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja. A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangot ismertető cédula a Hazslinszky Tamás által írt publikáció alapján lett írva.

Az 1977-ben írt, Szpeleográfiai terepjelentés című kéziratban az olvasható, hogy a Lakatos-forrásban jelenik meg a barlangba befolyó víz a VITUKI vízfestése alapján. A barlang alaprajzi hossza 22 m, hossza a valóságban 32 m, vízszintes kiterjedése 14 m és függőleges kiterjedése 14 m. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang néven Szádvári 1. sz. víznyelő névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése alapján a barlang az Acskó-forrással van hidrológiai kapcsolatban. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került Alsó-hegy térképlapon nincs rajta a barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 7 m mély Bába-völgyi I.sz.-víznyelőbarlang az Alsó-hegy magyarországi részének 53. legmélyebb barlangja. Az 52. legmélyebb (Húsvét-zsomboly) szintén 7 m mély. A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang 1957. évi feltárásában, első bejárásában és felmérésében. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint a 7 m mély Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang nem volt a verseny helyszínei között.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Bába-völgyi I.sz víznyelőbarlang (Szádvári 1.sz. víznyelö) 32 m hosszú és 14 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 191, Magyarországon 5452/22. A könyvben publikálva lettek a barlang 1975-ben készült térképei. A publikált 7 keresztmetszet térkép az 1975-ös változathoz képest jobban el van rendezve, áttekinthetőbb. A barlangot 1975-ben Bessenyei J., Gáspár J., Szabó M. és Varga P. mérték fel, majd 1975-ben Szabó M. a felmérés alapján megrajzolta a barlang térképeit. A térképeket 2015-ben Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang (5451/22, 191) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 11., 31., 38., 41., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 68. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Az Alsóhegy karsztjának hidrográfiai viszonyairól. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 9. füz. 165. old. (A víznyelőről van szó benne, a barlangról nincs.)
• Dénes György: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Szögliget, 1963. augusztus. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33. old.
• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30. old.
• Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 48–49. old. (Említi a Bába-forrás barlangrendszerét.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 11. old.
• Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
• Dénes György: Lakatos László 1939–1970. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 2. füz. 1. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a barlangjait, de az 1. számú víznyelőbarlangról nem ír név szerint.)
• Dénes György: Újabb fontos adalékok a Tornai-Alsóhegy karszthidrográfiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 5. old.
• Dénes György: Frojimovics Péter 1941–2004. MKBT Tájékoztató, 2004. május–június. 2. old.
• Dénes György: Frojimovics Péter (1941–2004). Karszt és Barlang, 2004–2005. 105. old.
• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262., 263. old.
• Hegedűs Gyula: Boros László 1954–2014. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 2. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 234., 240–241., 325. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit és a barlangjait, de az 1. számú víznyelőről és a barlangjáról nem ír név szerint.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 281. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 101. old. (A víznyelőt említi.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Kopaszgaly-oldali 2. sz. víznyelőbarlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 65. old. ISBN 963-9358-96-7
• Nyerges Miklós szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1994. 16–17., 23., 40–41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Székely Kinga: Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 60. old. ISBN 963-9358-96-7
• Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 17., 18., 351., 358. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 11. old.
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Bába-völgyi I. sz. víznyelőbarlang leírás. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi I. sz.-víznyelőbarlang A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi I.sz.-víznyelőbarlang A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi barlangok I-IX. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás