Azepán |
|
IUPAC-név | Azepán |
Más nevek | Hexahidroazepin |
Kémiai azonosítók |
CAS-szám | 111-49-9 |
PubChem | 8119 |
ChemSpider | 7828 |
ChEBI | 32616 |
|
InChI |
---|
1/C6H13N/c1-2-4-6-7-5-3-1/h7H,1-6H2 | |
InChIKey | ZSIQJIWKELUFRJ-UHFFFAOYSA-N |
Kémiai és fizikai tulajdonságok |
Kémiai képlet | C6H13N |
Moláris tömeg | 99,17 g/mol |
Sűrűség | 0,825 g/cm³ |
Forráspont | 142,666 °C |
Veszélyek |
Lobbanáspont | 18,333 °C |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az azepán telített, 6 szén- és egy nitrogénatomból álló heterogyűrűs vegyület. Nevében az az
nitrogénatomot, az epán
héttagú telített gyűrűt jelent.
Egyik jól ismert származéka a kaprolaktám.
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Azepane című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |