Aranyosd

Aranyosd (Zlatníky)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Polgármester	Milan Gešnábel
Irányítószám	956 37
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	681 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	270 m
Terület	50,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.7123, 18.121948.712300°N 18.121900°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.7123, 18.121948.712300°N 18.121900°E
Aranyosd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Aranyosd (1898-ig Zlatnik, szlovákul Zlatníky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 13 km-re nyugatra fekszik.

Története

Nemesi településként keletkezett a 12. században. 1245-től a Hont-Pázmány nemzetségbeli Becsend birtoka, majd halála után fiaié. A 14. században a nagytapolcsányi váruradalom, a 17. századtól a tavarnoki uradalom része.

Első írásos említése 1390-ben "Aranyas" alakban történik. 1715-ben 27 adózó háztartása volt. 1778-ban malom, 29 jobbágy és 52 zsellér háztartás található a településen. 1828-ban 63 házában 435 lakos élt. A 13.-14. században határában aranyat bányásztak, lakói később földművelésből, kézművességből, napszámos munkákból éltek.

Vályi András szerint "ZLATNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, fekszik Kis Vendéghez közel, mellynek filiája; földgye néhol tsekély termésű, szőleje nints, réttye, legelője elég van, fa szerszámokat is készítenek lakosai."^[2]

Fényes Elek szerint "Zlatnik, Nyitra vm. tót falu, Trencsén vmegye szélén: 433 kath., 5 zsidó lak. Van sok erdeje, üveghutája, melly csak közönséges üvegeket készit. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 733 lakosából 726 szlovák volt.

2011-ben 672 lakosából 644 szlovák volt.

2021-ben 681 lakosából 655 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, 5 (+1) egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

További információk

Travelatlas.sk
Községinfó
Aranyosd Szlovákia térképén
E-obce.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Sablon:Báni járás m v sz A Báni járás települései
Bán (Bánovce nad Bebravou)
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie)