Aprószemes boglárka

Aprószemes boglárka
Hím példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Család: Boglárkalepkék (Lycaenidae) Alcsalád: Polyommatinae Nemzetség: Polyommatini Nem: Polyommatus Alnem: Polyommatus (Cyaniris) Faj: P. semiargus
Tudományos név
Polyommatus semiargus (Rottemburg, 1775)
Szinonimák
Cyaniris semiargus Lycaena semiargus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Aprószemes boglárka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aprószemes boglárka témájú médiaállományokat és Aprószemes boglárka témájú kategóriát.

Az aprószemes boglárka (Polyommatus semiargus) a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjában a Polyommatus nem Cyaniris alnemének egyik faja.

Megtalálható egész Európában és Ázsia nagy részén — az Ibériai-félszigettő Mongóliáig. Magyarországon helyenként gyakori. Afrika északnyugati partvidékén a Polyommatus maroccana helyettesíti.

Szárnyának fesztávolsága 3,1–3,5 centiméter; az első szárny felső szegélye 13–17 mm hosszú. A hím szárnya fölül sötét ibolyáskék (acélkék, tintakék), az erek mentén fekete. A szárny felületén is sok a fekete pikkely. A külső szegély fekete csíkja viszonylag keskeny, elmosódott; a sejtvégi foltocska olykor látható. A nőstény fölül sötétbarna; rajzolata a híméhez hasonló. Mindkét ivar rojtja fehér, szárnyuk fonákja világos, szürkés bőrbarna (melegbarna), amin a rajzolatból csak a két szemfoltsor maradt meg, a szegélyfoltsornak nyoma sincs.

• 
  Cyaniris semiargus ♂
• 
  Cyaniris semiargus ♂ △

Hernyója zöldessárga, sötét hát- és oldalvonalakkal.

Virágos réteken, domboldalakon és kaszálókon, erdőirtásokban és nyiladékokban, árokpartokon gyakori; a magashegységekben is. Az imágók sokszor tömegesen szívogatnak a kátyúkban, a nedves földön. A kifejezetten szá­raz területeket nem kedveli. Tömegesen csak ritkán jelenik meg.

A mozgékony hímek, általában őrzik territóriumukat, de előfor­dul, hogy nagy területeket kóborolnak be. A nőstény keveset mozog, inkább a hosszú fűszálak végén üldögél, majd a tápnövény virágjára és levelére petézik.

Oligofág hernyójának tápnövényei különféle pillangósok (Fabaceae vagy Leguminosae); főképp:

• nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria),
• orvosi somkóró (Melilotus officinalis),
• kaszanyűg-bükköny (Vicia cracca),
• különféle herék (Trifolium spp.).

és más, apró termetű növények. A hernyó fejlődésének korai szakaszában telel át. A hernyókat hangyák (Lasius spp.) őrzik.

Faunavidékünkön egy hosszú nemzedéke májustól júliusig repül; a legtöbb példánnyal június végén talál­kozhatunk.

• Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. amurensis
• Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. semiargus (törzsváltozat)
• Polyommatus (Cyaniris) semiargus ssp. tartessus

A hegyvidéken élő példá­nyok általában kisebbek — Polyommatus semiargus f. montana

• hegyi törpeboglárka (Cupido osiris)
• nagyszemes boglárka (Glaucosyche alexis)

• Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Polyommatus semiargus
• kitaibel.hu: Magyarország nappali lepkéi
• Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 63.