318694 Keszthelyi
318694 Keszthelyi | |
Felfedezése | |
Felfedező | Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán[1] |
Felfedezés ideje | 2005. augusztus 29.[1] |
Felfedezés helye | Piszkéstetői Obszervatórium[2] |
Névadó | Keszthelyi Sándor |
Alternatív név | 2005 QM75 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2012. szeptember 30. (2456200,5 JD) |
Aphélium távolsága | 427 741 841 km (2,859 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 360 332 920 km (2,409 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 394 037 381 km (2,634 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,086[1] |
Orbitális periódus | 1561,408 nap 4,27 év[1] |
Közepes anomália | 274,467°[1] |
Inklináció | 8,109°[1] |
Felszálló csomó hossza | 323,774°[1] |
Perihélium szöge | 329,133°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Abszolút fényesség | 16,9[1] |
| |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 318694 Keszthelyi (ideiglenes jelöléssel 2005 QM75) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán fedezte fel 2005. augusztus 29-én.
Névadása
Nevét Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászról kapta, akinek az 1967 óta tartó csillagászati észlelési, cikkírói, ismeretterjesztési munkásságát díjazta ezzel a gesztussal a névadó Sárneczky Krisztián. A névadás oka pedig az volt, hogy Keszthelyi 2005. augusztus 29-én a kisbolygó felfedezése előtt pontosan 30 évvel, vagyis 1975. augusztus 29-én fedezte fel a 20. század legfényesebb nóváját a Hattyú csillagképben. A felfedezés jelentősége pedig az, hogy Magyarországon és Európában elsőként vette észre Pécs-Vasason, szabad szemmel az éppen kitörésben lévő új csillagot.[3]
Jegyzetek
Források
- Kisbolygót neveztek el Keszthelyi Sándorról, MCSE, 2012. január 6.
- Magyar nevet kapott nyolc kisbolygó. Az index.hu cikke 2013. január 29., kedd.
Kapcsolódó szócikkek
- Kisbolygók listája (318501–319000)
- Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap