Árdánfalva

Árdánfalva (Ardanovce)
Árdánfalva temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nagytapolcsányi
Rang	község
Polgármester	Ľubomíra Ondrejková
Irányítószám	956 06 (pošta Šalgovce)
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	TO
Népesség
Teljes népesség	204 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	251 m
Terület	6,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 17° 54′ 18″48.536666666667, 17.90548.536667°N 17.905000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 17° 54′ 18″48.536666666667, 17.90548.536667°N 17.905000°E
Árdánfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árdánfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árdánfalva (1899-ig Ardanócz, szlovákul Ardanovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Pöstyéntől 11 km-re délkeletre fekszik.

A települést 1317-ben "Jardan" néven említik először. 1411-től részben a nyitrai káptalan birtokolta, a 17. századtól részben a nyitrai püspökségé, mely 1777-ben elcserélte. 1715-ben szőlőskertje és 19 háztartása volt. 1785-ben 44 házában 244 lakos élt.

Vályi András szerint "ARDANÓCZ. Tótfalu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalan, lakosai katólikusok, fekszik Galgótztól egy, és 3/4 mértföldnyire. Határja meglehetős, fája mind a’ kétféle elegendő, szőlő hegyei termékenyek, ezen kivül abrontsokat készítenek lakosai, meszet is égetnek; legelője elegendő, réttyei első Osztálybéliek, piatzozása közel, a’ Radosnai malomban alkalmatos örlések, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Ardanócz, tót falu, Nyitra vgyében, Radosna mellett, 250 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal, s borterméssel. F. u. a nyitrai püspök. Fekszik egy hegy tövében, Nagy Ripényhez 3/4 óra."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Ardanócz, kis tót község, erdős völgyben fekszik. Lakosainak száma 245, vallásuk r. kath. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A XIV. század elején Vecsey Bertalan volt a földesura. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1503-ban épült és akkori kegyura a Csery-család volt. 1705 körül ujraépítették és ebben az időben a kegyúri jog a nyitrai püspökre szállott. Sírboltjában a Csery-család tagjai nyugosznak. A plébánia 1397-ben keletkezett. A templomban egy díszes aranyozott ezüst-kelyhet őriznek, rajta a Csery-család czímerével, melyet Csery János, Ocskay Rózsa és Gillány József adományoztak az egyháznak. A község földesurai előbb a Vecseyek, azután a Csery-család, később a nyitrai püspök voltak."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. Ezután lakói főként földművelésből és a nagybirtokokon végzett mezőgazdasági munkákból éltek. A második világháború idején lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

1910-ben 331, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 235 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 223 lakosából 220 szlovák volt.

2021-ben 204 lakosából 197 (+1) szlovák, 3 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

• Itt szolgált Jancsó András (1756-1824) katolikus lelkész.

• Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1503-ban épült későgótikus stílusban. 1705-ben barokk stílusban építették át. 1753-1754-ben bővítették.
• A plébánia épülete 1787-ben épült klasszicista stílusban, 1804-ben megújították.

• Községinfó
• Árdánfalva Szlovákia térképén
• E-obce.sk